2018. szeptember 19., Vilhelmina
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Nem igaz, hogy elpusztult a hazai méhállomány fele, de azért annyira ne örüljünk

Évente több százezer méhcsalád pusztul el, a méhészek azonban őszre mindig visszaállítják az állományt. A szakembereknek több energiájuk és nem utolsósorban pénzük maradna, ha a méhek nem pusztulnának ilyen mértékben, de ahhoz, hogy a csökkenést meg lehessen állítani, tudni kellene a pontos okokat. Ezek azonban azonban idén nehezen határozhatók meg.

A múlt héten a sajtót bejárta a hír, hogy a magyar méhállomány fele elpusztult idén tavasszal. Bár több százezer családot elveszítettünk, azért nem feleződött meg a populáció,

az azonban igaz, hogy minden második magyar méhész szenvedett valamilyen veszteséget az utóbbi hónapokban.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke a zoom.hu-nak elmondta: a hazai méhállomány valóban sokféle veszélynek van kitéve, és csökken is az állomány. Ma körülbelül 1 200 000 méhcsaláddal számolhatunk, de ebből télen, tavasszal és nyáron is több százezer család elpusztul. A méhészek azonban őszre visszaállítják az állományt, ezért nem látható csökkenés.

„A méhészek sok munkával és nem kevés anyagi ráfordítással kompenzálják a veszteségeket, így elmondható, hogy a magyar méhállomány öt éve nem csökken.

Ősszel ismét körülbelül 1 200 000 méhcsaláddal számolhatunk. Az már más kérdés, hogy hiába van ősszel ennyi méhcsalád, soha sem termelünk ennyivel mézet, az országos méztermést nem ennyi méhcsalád eredményének kell tekinteni. Idén például az akácvirágzást az őszi méhállomány mindössze 50 százaléka használta ki – a téli veszteségek és a gyenge családok összerakása okozta a létszámcsökkenést.”

Ez majdhogynem megszokottnak mondható, ahogy lassan az is, hogy a különböző növényvédő/rovarirtó szereknek köszönhetően tovább apad az állomány.

A tömeges méhpusztulással kapcsolatban elsősorban a rendkívül káros neonikotionidokat kell számba vennünk,

a hatóanyagot tartalmazó csávázószerekkel szokták kezelni a kukoricát és a napraforgót is.

A méhállomány idei pusztulását nem lehet egy az egyben ráfogni az egyébként az Európai Unió által már betiltott szerre, a probléma sokkal összetettebb, a helyzetet ráadásul bonyolítja, hogy az OMME munkatársai az idén több napraforgót is megvizsgáltak, de nem találtak bennük neonikotinoidot.

A „neo” csak egy a pusztító szerek közül, még legalább 8-9 veszélyes védőszert is számba kell venni, illetve ezek kombinációját.

„Idén is volt sok száz méhész, akik neonikotioniddal kezelt növénykultúráról tudtak pergetni mézet, és nem volt pusztulásuk. Rendkívül összetett, komplex, soktényezős a probléma.

Egyértelmű, hogy a növényvédelem egy olyan szintre jutott, hogy lehetetlen követni a szerkombinációk hatását.

Kijuttatnak teljesen legálisan egy pár készítményt egyszerre, amelyek külön-külön nem veszélyesek a környezetre, de, ha összeadódnak a hatóanyagaik, akkor viszont igen” – mondta Bross Péter.

Bár az OMME a vizsgált napraforgókban nem talált neonikotinoditot, a szerrel az állat a kukorica- és a repceföldeken is találkozhat. A „neo” közvetve is veszélyes lehet, legyengítheti a méhek immunrendszerét, az állatok pedig ezután akár már egy gyengébb permetezőszertől is elpusztulhatnak. Az OMME egyelőre gyűjti az információkat, éppen ezért még nem tudja egyértelműen kijelenteni, hogy milyen szer vagy szerek okozhatják a méhállomány pusztulását.

Neked ajánljuk
A bioélelmiszerek előállításának követelményei Uniós forrásból kutatja a klímaváltozást a NAIK Minden, amit a pálmaolajról tudni kell! Szigetközi csodák kirándulóknak Kertészkedés a tenger alatt (videóval)
Tovább a forrásra: zoom.hu
Vissza
Hírfolyam