2018. szeptember 19., Vilhelmina
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Hozzászokunk az ismétlődő szárazságokhoz vagy betartjuk a párizsi klímaegyezményt?

A FAO szerint a mezőgazdaság a klímaváltozásnak nemcsak áldozata, hanem egyben kiváltója is, ezért kötelessége megfelelő ellenintézkedéseket hozni.

A noz.de német hírportálon olvasható cikk szerint a FAO arra szólította fel az európai államok vezetőit, hogy maximálisan igyekezzenek teljesíteni a párizsi klímaegyezményben foglaltakat, és az átlaghőmérséklet emelkedését világszerte tartsák 2 Celsius-fok alatt.

Alexander Jones, a FAO Klíma- és Környezetvédelmi Osztályának igazgatója úgy nyilatkozott: a világ élelmiszer-ellátását csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának fékezésével lehet biztosítani, mivel már jelenleg is mintegy 830 millió ember szenved élelmiszerhiányban. Ráadásul a terméskiesések leginkább a legszegényebb országokat sújtják.

„Egy gyenge termés Németországban szükséghelyzetet és esetleg vállalati csődöket, Afrikában viszont sokak számára éhhalált jelent”.

Azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy

a mezőgazdaság a klímaváltozásnak nemcsak áldozata, hanem egyben kiváltója is, ezért kötelessége megfelelő ellenintézkedéseket hozni.

Világviszonylatban az üvegházhatású gázok kibocsátásáért 25 százalékban a mezőgazdaság (főleg az állattartás) felelős. Ezért többek között a gazdag országok fogyasztóinak magasabb árat kellene fizetniük a zöldség- és gyümölcstermékekért, mivel azok különösen érzékenyek a kedvezőtlen időjárási hatásokra.

Etetésre várnak marhák egy kiszáradt legelőn Mark Horan ausztrál állattartó gazda Bedervale nevű farmján az új-dél-walesi Braidwood közelében 2018. augusztus 9-én. A helyi kormányzat augusztus 8-án szárazság sújtotta térségnek nyilvánította Ausztrália legnépesebb szövetségi állama, Új-Dél-Wales egész területét. Bár Ausztráliában jelenleg tél van, a kontinens komoly szárazsággal küzd, mert 1902 óta nem esett olyan kevés eső az őszi hónapokban, mint idén. Az itatók kiszáradása miatt a legtöbb gazdának az állatok ivóvizéről is gondoskodnia kell. Egy birka naponta 5-10 liter vizet iszik, a szarvasmarha azonban ennek a tízszeresét is megihatja. A hatóságok szerint a csapadékhiány miatt válságba kerülhet az ország gazdaságának alapját jelentő állattartás. A szélsőséges időjárást a vadállatok is megsínylik; a vadon élő kenguruk beszöknek a farmokra, hogy szomjukat a pásztorkutyáknak kihelyezett vízzel oltsák Fotó: MTI/EPA/Lukas Coch

A Greenpeace ezzel kapcsolatban élesen bírálta a károsult agrártermelők európai segélyezési rendszerét. Szerinte ez a rendszer „egy feneketlen hordó, és az egymilliárd eurós támogatás elpuffogtatása helyett ezt a pénzt sokkal inkább az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére kellene fordítani”.

A világban felhalmozott óriási, eladatlan gabonakészletek (kukorica, búza, rozs) leapasztásával is csökkenteni lehetne az éhínséget, és ugyanakkor azok előállítása nem terhelné a környezetet.

Neked ajánljuk
A felmelegedés drámai ingadozást okozhat a világ kukoricatermésében Vezet a marhahústermelés, de az akvakultúra is szennyezi a környezetet Ejtették New York keresetét az olajóriásokkal szemben Gombából táskát? Baraksó Alexandra szerint lehetséges! Lézerekkel bombázza a Földet a NASA új műholdja
Tovább a forrásra: agroinform.hu
Vissza
Hírfolyam