2018. november 20., Jolán
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Van egy terület, ahol Magyarország is biztosan megszenvedi a klímaváltozást

Körülbelül 60 százalékkal kellene növelni a búzatermelést 2050-ig, hogy az addigra 9,6 milliárd főre növekedő világnépesség elegendő élelmiszerhez jusson – áll az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének jelentésében. A globális felmelegedés azonban fokozatosan rontja a búzatermelés hatékonyságát.

A világban minden évben több ezer búzaváltozatot hoznak létre hagyományos keresztezéssel, ennek során a növény tulajdonságait szabad szemmel figyelik meg a szakértők. 13 év kutatás után a Nemzetközi Búzagenom-szekvenáló Konzorcium (IWGSC) közölte, sikerült feltérképeznie a kenyérbúza genomját – ahogyan arról mi is beszámoltunk.

Most, hogy már ismert a búza géntérképe, a kutatóknak jóval egyszerűbb dolga lesz, hogy megértsék, mely gének együttműködése szükséges például szárazsággal szemben ellenállóbb vagy nagyobb tápértékkel bíró búzafajták létrehozásához. Mindez sokat segíthet stabilizálni a klímaváltozás miatt egyre hektikusabbá váló globális búzatermelést, ami más erőforrásokhoz hasonlóan nagyban befolyásolja egy adott ország stabilitását.

„Egyes területeken, például Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában a búza teszi ki az összes bevitt kalória 40-50 százalékát, így a megfelelő búzatermelés a régió országainak egyik legfőbb élelmiszer-biztonsági prioritása. Minél nagyobb importra szorulnak, annál inkább függenek más országoktól”

– magyarázta a BBC-nek Dr. Hans Braun, a Nemzetközi Búza és Kukoricafejlesztő Központ egyik főmunkatársa.

De a klímaváltozás Európában is egyre inkább érezteti a hatását. A Földközi-tenger vidéke például kifejezetten szárazzá és aszályossá fog válni az előrejelzések szerint, vagyis ebben a régióban kulcsfontosságú lehet a szárazságtűrőbb búzafajták alkalmazása a megfelelő terméshozam fenntartása érdekében.

Itthon is érezni fogjuk a klímaváltozást

Az előrejelzések szerint Magyarországot is érzékenyen érinti a klímaváltozás, ennek legfőbb oka a Kárpát-medence sajátos klímája, amit az extrém hőmérsékleti ingadozások és nagy szárazságok érzékenyebben érintenek. Az OMSZ előrejelzése szerint az évszázad végére az éves csapadékmennyiség összességében nem sokat fog változni, azonban az évszakos eloszlása átrendeződik. Ősszel és télen ugyan több csapadékra számíthatunk, a nyári mennyiség viszont akár több mint 20 százalékkal visszaeshet a század végére az 1971-2000 közötti értékhez képest.

Magyarországon a két legfontosabb mezőgazdasági terményünk, a búza és a kukorica is a kiszolgáltatottabbak közé tartozik az éghajlatváltozás szempontjából. Termésátlaguk több tanulmány szerint is 30 százalékkal csökkenhet a század végére. Nem véletlen, hogy a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában is kiemelten foglalkoznak a kérdéssel, ebben a várható hatásokat és a megoldási javaslatokat foglalják össze.

Fotó: Shutterstock
Neked ajánljuk
Az amerikai töktermesztőket is hátráltatja az időjárás Jól állunk a természeti erőforrásokkal, de egyenetlen a mezőgazdasági termelésünk A holland kormány fellebbez a szigorúbb kibocsátáscsökkentést elrendelő bírói ítélet ellen Napsütésben a szemét is a klíma ellen fordul Zero waste bevásárlózacskó
Tovább a forrásra: zoom.hu
Vissza
Hírfolyam