2018. október 16., Gál
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Visszatérnek az emlékek, ilyen növények virultak nagymamáink kertjében!

Én mindig szívesen emlékezek vissza nagymamám kertjére. Annyira jó volt betérni, hogy azt nem lehet szavakba önteni! Nézzük, milyen virágokkal volt tele ez a csodakert! Mellesleg szerintem minden nagymamának hasonló volt a kertje. (Szélesi Ferenc főkertész írása) 

Nagymamám kertje olyan volt, hogy káprázott tőle a szemünk, egészen hihetetlen volt, de minden egyes alkalommal találtunk új és új meglepetést. Ez a kert nem szimplán kert volt, minden szelete szeretettel, bölcsességgel és kedvességgel volt tele. Ebben a kertben ott volt a lélek, a szeretettel való kertészkedés köszönt vissza mindenhonnan. Nagymamám elmondta, hogy ez a nagy titok, de nem csak a kert esetében, mindennel így van ez: bármit csinálsz, ha szeretettel csinálod, az csodálatos lesz!

A kert pedig valóban csodálatos volt, mindegy, hogy tavasszal, nyáron vagy ősszel látogattuk meg őket, mindig virágözön fogadott minket. Színes, illatos virágok, és egy kis veteményes várt minket, nagyon kedves látványban volt részünk mindig. Sajnos manapság már ez nem így van, sok helyen csak azért kertészkednek, mert „van kert”, nincs benne a szív, nincs benne a lélek, így nem is olyan szép. Nagymama kertje is megváltozott, mi nem tudjuk ugyanazt nyújtani, mint drága jó nagymamám, pedig mindent megteszünk azért, hogy emlékét a kis kert is őrizze.

Tulipán

Magyarországon sokáig a legkedveltebb növény volt a tulipán, nagymamáink különösen szerették ezt a hagymás növényt. Szinte minden kertben találhattunk pár tő tulipánt, nagymamám kertjében mindenhol ott volt, ő nem virágágyást csinált belőlük, hanem szétszórta a kertben a hagymákat. És így volt a legszebb.

Gyöngyvirág

A gyöngyvirágot már a középkorban is ültették, azért, mert gyógyító erőt tulajdonítottak neki, a későbbiekben ez annyiban változott meg, hogy az illatát kezdték el jobban kedvelni. Nagymamáink tavasszal várták mindig az első gyöngyvirágok megjelenését, minket egy elég nagy mező fogadott tavasszal, csodálatos volt.

Rózsa

Nincsen rózsa tövis nélkül, és nincsen nagymama kertje rózsa nélkül. Szinte minden kertben megtalálható volt a rózsa régebben is, és még ma is. Legfőképpen azért, mert ápolásuk viszonylag egyszerű, viszont sok színben pompáznak, illatosak, gyönyörűek. Régebben még rengeteg helyen láttam futórózsát is, pergolára vagy éppen a falra futtatva, ma viszont már a bokorrózsa az elterjedtebb. 

Nárcisz

Az egyik legkedveltebb húsvéti virágnak tartották régebben. Február végén már kidugja a fejét, és márciusban, áprilisban virágzik, a húsvéti virágzásának köszönhetően sokan nevezik húsvétvirágnak is. Nagymamám kertjében ez a növény is ott volt minden tavasszal és köszöntötte nagymamámmal együtt a jó időt.

Büdöske

Sose értettem, hogy nagymamám mit szeret a bársonyvirágban, mondjuk kicsi voltam, és amikor azt hallottam, hogy büdöske, irtóztam tőle, mert nyilván büdös, így a közelébe se mentem. Nagymamám szerette a kis virágút és a nagy virágút is, szegélynövényként nevelte mindig. Később azért megértettem, miért, megtaláltam a szépséget én is a büdöskében, és nem is büdös.

Gyűszűvirág

A gyűszűvirág volt az egyik legcsodálatosabb növény nagymamám kertjében, én nagyon-nagyon szerettem mindig is ezt a virágot, az egyik nagy kedvencem volt. Nagymamámnál minden színben pompázott a gyűszűvirág, mamám is nagyon szerette.

Liliom

Az ázsiai liliomok kora nyáron a kertek ékességei. A legnagyobb hibridcsoport a liliomhibridek között. Arisztokratikus szépségük, lélegzetelállító színvariációik miatt igen népszerűek. Utoljára, de nem utolsósorban említhetjük, hogy az ázsiai liliomok a legkönnyebben tarthatók.

Napraforgó

Mivel nagyikám szerette a madarakat, ültetett pár napraforgót minden évben. Számomra hihetetlen volt, de hatalmas fejet hozott mindig, és nagyon sokáig virágzott. Szerettük a napraforgót, mert a szárával jól lehetett kardozni, bár a nagymamám ennek annyira nem örült.

Margaréta

Lágyszárú, évelő növény. Mélyen gyökerezik, 20–70 cm magasra nő meg, a szár egyszerű, néha elágazó. Alakgazdag faj. Az élénkzöld tőlevelek tojásdadok vagy lapát formájúak, csipkés szélűek; a szárlevelek ülők, ék alakúak, durván fogazottak, felfelé haladva csökkenő méretűek. A Raunkiær-féle életforma-osztályozás szerint protohemikriptofiton (H5). Májustól októberig virágzik. Hosszú kocsányain 4–6 cm széles, magánosan álló fészekvirágzat fejlődik. A 20-30 fehér színű, szétálló, legfeljebb 6 mm széles nyelves virág meddő. A hímnős csöves virágok aranysárgák. Képes a vegetatív szaporodásra, de az ivaros szaporodás a jellemzőbb.

Neked ajánljuk
A növényvédelem és a klímaváltozás is veszélyezteti a beporzókat Garantáltan jó minőségűek a magyar termékek A vetésforgó csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, és növeli a termést Új eldobható termékek kerülhetnek tiltólistára az Európai Unióban Hogyan lehetek környezettudatos? (videó)
Tovább a forrásra: agraroldal.hu
Vissza
Hírfolyam