2018. november 15., Albert, Lipót
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Ősi hangyák voltak a világ első mezőgazdái

A mezőgazdaság hajnalát nem a mezopotámiai, levantei vagy a kínai neolitikum, hanem a dél-amerikai esőerdőkben 60 millió éve végbement folyamatok jelentették. A főszerepeket az ott élő levélvágó hangyák játszották, így ők tekinthetők a történelem első gazdáinak.

Ezek a hangyák így jóval megelőzték a gabona, az árpa, a lencse és a len megművelését, termesztését elkezdő korai Homo sapienst, az ősi levélvágó hangyák gombákat „termesztettek”.

Hasonlóan a gazdákhoz, nekik is védekezni kellett a növényeket pusztító járványok, különösen egy parazita okozta gombabetegség ellen.

„Ha a gomba elpusztul, a hangyák meghalnak” – magyarázza a gombatenyésztő hangyafarmereket, más fajokkal kialakított, mindkét fél számára hasznos kapcsolataikat kutató mikrobaetológus, Cameron Currie a Wisconsin-Madison Egyetemtől.

Fotó: szuperfarm.hu

A járvány elleni védekezéshez a hangyák „összeálltak” a parazitákat megfékező vegyi anyagot termelő baktériummal.

Currie és kollégái a hangyák és az antimikrobiális baktérium közötti több tízmillió éves kapcsolatot bizonyító leletekre találtak. Első számú bizonyítékuk borostyánba taposott 20 millió éves hangyák a Dominikai Köztársaságban.

Az egyik kövületnek a mai hangyákon is látható speciális zacskók, úgynevezett „kripták” voltak a fején. A kripták adtak otthont a gombavédő aktinobaktériumoknak. A másik kövület testén (sírként) valószínűleg az aktinobaktériumok kilégzésével keletkezett gázbuborékot találtak.

„Ez arra utal, hogy a hangyák nemcsak a növénytermesztésben, hanem a mikrobák összekapcsolásával létrejött antibiotikum előállításában is több tízmillió évvel megelőzték az embert”

– állítja Currie.

Hongjie Li, a Currie laboratóriumában dolgozó evolúciós biológus szkennerként használt elektronmikroszkóppal vizsgálta a borostyánmintát a Smithsonian Intézetben, és kollégáival vették észre, hogy az ősi hangyák a maiakhoz hasonlóan „hordoztak” baktériumokat.

Felfedezésüket 69 más hangyafajtára vonatkozó adatokkal összekombinálva rekonstruálták a hangya evolúciós fáját. Kiderült, hogy a baktériumokkal közvetlenül gombatermesztő adottságuk kialakulása után léptek szimbiózisba.

A máig tartó szimbiózis kulcsfontosságú a hangya evolúciójában. A mostani levélvágó hangyák ugyanúgy gondoskodnak a gombákról, mint elődeik.

Ők 40-55 millió, az ember 60-70 éve használ antibiotikumokat – összegez Currie.

Neked ajánljuk
A bioélelmiszerek előállításának követelményei Gyümölcsész Találkozó 2018 Minden, amit a pálmaolajról tudni kell! Gigantikus energiatárolók épülnek Kaliforniában Sokak megdöbbenésére óceánvízzel árasztanák el a sivatagot
Tovább a forrásra: szuperfarm.hu
Vissza
Hírfolyam