2018. november 19., Erzsébet
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A közlekedés mégis több környezeti kárt okoz az állattenyésztésnél?

„Igen, a húsevés befolyásolja a környezetet, de a tehenek nem gyilkolják meg az éghajlatot” címmel jelent meg egy írás az amerikai theconversation.com honlapon. A cikkben azt magyarázzák el, hogy az FAO hibásan értelmezte egy 2006-os tanulmány számításait. Rossz következtetéseit a jelentést író vezető szerzőjük azóta javította, korábbi megállapításával ellentétben ugyanis a közlekedés sokkal több kárt okoz a klímának, mint az állattenyésztés.

 A Kaliforniai Egyetem állattudományi professzora, Frank M. Mitloehner, aki levegőminőséggel is foglalkozó szakember, több oldalról is megvizsgálta, hogyan befolyásolja az állattenyésztés a levegő minőségét és a klímaváltozást.

2009-ben a washingtoni Worldwatch Institute azt állította, hogy a világ üvegházgáz-kibocsátásának 51 százaléka az állattenyésztéshez köthető. Az USA környezetvédelmi ügynökségének 2016-os számítása szerint azonban Amerikában a legnagyobb üvegházgáz-kibocsátó az elektromos ipar és a közlekedés volt 28-28, az ipari termelés pedig 22 százalékkal.

A teljes mezőgazdaság – a növénytermesztést is beleértve – összesen 9 százalékkal járult hozzá a kibocsátáshoz, s annak 3,9 százaléka származott az állattenyésztésből.

Globális állattenyésztés régiónként (tej- és tojásfehérjében kifejezve) Forrás: FAO/CC BY-ND

Akkor honnan származik a félreértés?

2006-ban az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) tett közzé egy tanulmányt A háziállat-állomány hosszú árnyéka címen. Ebben szerepelt a kijelentés, miszerint a világ üvegházgáz-kibocsátásának 18 százalékáért az állattenyésztés felelős.

A FAO azt a következtetést vonta le belőle, hogy az állattartás több kárt okoz a környezetben, mint az összes közlekedési mód egyben.

Csakhogy ez a kijelentés nem igaz, és azóta a jelentés vezető szerzője, Henning Steinfeld javította is.

Az állattartásnak ugyanis minden részét beleszámolták az elemzésbe (műtrágyagyártás, erdők legelővé alakítása, takarmánytermelés, állatok által kibocsátott szennyező anyagok hatásai születéstől a halálig), a közlekedésnél viszont csak a járművek által kibocsátott gázokat figyelték.

Nem foglalkoztak a gépjárművek gyártásánál, összeszerelésénél jelentkező negatív hatásokkal, az úthálózatok, hidak és repterek fenntartásával. Mitloehner 2010-ben rámutatott a fals eredményekre, és a FAO rögtön elismerte a hibát.

Steinfeld szerint a direkt kibocsátásért a közlekedés 14, az állattenyésztés 5 százalékban felelős.

Fotó: ecowatch.com

Egy amerikai tanulmány szerint ha az összes, az államokban élő ember kivenné az állati fehérjét az étrendjéből, akkor az USA üvegházgáz-kibocsátása 2,6 százalékkal csökkenne, míg ha a húsmentes hétfő kezdeményezést mind átvennék, akkor 0,5 százalékkal.

A technológiai, genetikai és gazdálkodási módszerekben bekövetkezett változásokkal az USA mezőgazdasága az elmúlt 70 évben az állattenyésztést jóval hatékonyabbá tette, kevesebb üvegházgáz kibocsátása mellett. A FAO adatai szerint az amerikai állatállomány gázkibocsátása 11,3 százalékkal csökkent 1961 óta, miközben a termelés több mint duplájára nőtt.

Kivenni az állatokat az amerikai mezőgazdaságból kismértékben csökkentené az üvegházgázok kibocsátását, de megnehezítené az emberek számára a megfelelő tápanyagbevitelt.

A növényekben tárolt energia nagy része az emberek számára emészthetetlen cellulózként van jelen, ám a kérődző állatok ezt le tudják bontani, és fel tudják használni. A FAO szerint a világ mezőgazdasági területeinek 70 százaléka csak legelőként hasznosítható.

A Föld népessége az előrejelzések szerint eléri a 9,8 milliárdot 2050-re. Ennyi embert etetni nagy kihívást jelent, a hús tápértéke pedig magasabb, mint a vegetáriánus alternatívák.

A fejlődő országokban a kenyai kecskefélék állományának emelése fontos élelmiszer- és jövedelemforrás számos kisüzemi gazdálkodó és pásztor számára Fotó: theconversation.com/CC BY-SA/Loisa Kitakaya

A fejlődő országokban nő a hús iránti kereslet, és az állattartás jó bevételi lehetőség a kistermelők számára. Az állattenyésztés világszerte 1 milliárd ember megélhetéséhez járul hozzá.

A cikk szerint a klímaváltozás azonnali cselekvést kíván, és az állattenyésztési iparágnak hatalmas ökológiai lábnyoma van. Számtalan okunk van arra, hogy tovább dolgozzunk az állattartás hatékonyságának növelésén, amelyhez a legjobb kiindulópont a tudományosan megalapozott tények felismerése.

Neked ajánljuk
Már több ezer éve termeszt kakaót az ember Juhokkal demonstráltak Madridban Szarvasmarhákat terel a robot Megéri energiatakarékosra cserélni a háztartási gépeket Melegebbé és szárazabbá válik Svájc a globális felmelegedés miatt
Tovább a forrásra: magyarmezogazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam