2018. november 18., Jenő
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Fontosabb az állattenyésztés, mint eddig hitték

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új jelentése az állattenyésztés jelentőségéről és a fenntartható fejlődésben játszott szerepéről készült. Ebben kifejtik, hogy az milyen rendkívüli szerepet tölt be nélkülözők millióinak életében, ám kiemelik, hogy komoly gyakorlati és szabályozási változásokra lenne szükség a területen.

A FAO globális állattenyésztést vizsgáló jelentése szerint a szektor körül folyó viták eddig túlnyomóan a keresletvezérelt termelésnövekedésre és a negatív környezeti hatások minimalizására koncentráltak, ugyanakkor

tágabb megközelítésben számos előnnyel járna, ha az állattenyésztést összekapcsolnánk a világszervezet fenntartható fejlődési céljaival.

Ezek közé tartozik az élelmezésbiztonság és a táplálkozás javulása, az energiához való hozzáférés, a nemek közti egyenlőség, a jobb környezetgazdálkodás, valamint a béke és stabilitás.

Fotó: pixabay.com

A szektor „tartós jelentőségét” bizonyítja, hogy még a legmodernebb posztindusztriális társadalmak táplálkozása is az állati eredetű élelmiszerekre épül – mondta a FAO főigazgatója, Jose Graziano da Silva. Emellett kulcsszerepet játszhat milliók életének javításában azáltal, hogy táplálékot, megélhetést, jövedelmet és ellenállóképességet ad – tette hozzá.

„Mielőtt mindez megtörténne, foglalkozni kell számos komplex összefüggéssel, köztük a földterület takarmánytermelésre való használatával, ami korlátozza az élelmiszerek előállításához szükséges erőforrásokat, valamint az ágazaton belüli verseny támogatása a piaci koncentráció erősítésével akadályozhatja a kistermelők piachoz jutását”– jegyezte meg.

Jelenleg az állattenyésztés:

  • világszerte legalább 1,3 milliárd embernek ad munkát;
  • 600 millió háztartásnak jelentenek a haszonállatok alapvető jövedelemforrást;
  • 2000 és 2014 között a globális hústermelés 39 százalékkal, a tejtermelés 38 százalékkal bővült;
  • a hústermelés 2030-ra várhatóan további 19 százalékkal, a tejtermelés pedig 33 százalékkal fog nőni;
  • az állattenyésztés a mezőgazdasági kibocsátás 40 százalékáért felel a fejlett országokban, 20 százalékért a fejlődő országokban;
  • mindezek mellett az állatok megmaradtak fontos energiaforrásnak is.
Hagyományos szántás Indiában Fotó: wikimedia.org

Indiában például az ország mezőgazdasági művelésben lévő területeinek kétharmadát állatokkal szántják, az áruszállítás 15 százalékát 14 millió, állatok által húzott kocsival oldják meg.

A fejlettebb genetika, takarmányozási rendszerek, állategészségügyi ellenőrzések és más technológiák bevezetése az elmúlt negyven évben lehetővé tették, hogy

az iparosodott országok 20 százalékkal csökkentsék az állattartás földigényét, és megduplázzák hústermelésüket.

A takarmányozás, állategészség és -tenyésztés, valamint a trágya kezelésében már létező gyakorlatok és technológiák szélesebb körű használatával akár 30 százalékkal is csökkenthető lenne az állattenyésztés káros üvegházhatású gázkibocsátása.

Az országoknak meg kell vizsgálniuk állattenyésztési ágazatukat, és a helyi körülményekhez igazodó stratégiát kidolgozni, melyek elősegítik a méltányos növekedést.

A fejlődő országokban nagy kihívást jelent az ágazat erős töredezettsége, a munkaerő termelékenységének különbözősége a termelésben és a feldolgozásban, valamint a termelésen belül a nagyüzemi és kisgazdálkodók között.

Az állattartás sok ember megélhetését biztosítja a fejlődő országokban Fotó: maxpixel.net

Az alacsonyabb környezetterhelés tekintetében a FAO szerint a takarmányozási, állategészségügyi, állattenyésztési, valamint a trágyázási jógyakorlatok és modern technológiák szélesebb körű alkalmazása révén

akár 30 százalékkal is csökkenhet globálisan az állattenyésztésből származó, üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

2030-ra nemcsak a világ népessége fog nagyjából 1 milliárd fővel, mintegy 8,6 millárdra növekedni 2017-hez képest,

hanem a globálisan megtermelt GDP-ből is eltérő arányban részesülnek majd az országok.

Az olyan nagy térségek és országok, mint az USA vagy az EU-s államok, illetve a fejlett Japán, mind veszítenek részesedésükből néhány százalékot. A fejlődő országok viszont – ahol a legnagyobb arányú népességnövekedés várható, így ott az élelmezési kérdés is fokozattan jelentkezik – néhány százalékos növekményre tesznek szert.

Neked ajánljuk
Már több ezer éve termeszt kakaót az ember Juhokkal demonstráltak Madridban Szarvasmarhákat terel a robot Szem előtt a szemetelők Tovább csökkentenék az új teherautók szén-dioxid-kibocsátását
Tovább a forrásra: origo.hu
Vissza
Hírfolyam