2019. június 19., Gyárfás
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Kevés a biogazda Magyarországon

Miközben az ökológiai gazdálkodásra alkalmas táblák összterülete egyre nagyobb, a biogazdaságokban tartott jószágok száma több fajta esetében jelentősen visszaesett az utóbbi időben. A magyar gazdák 1 százaléka folytat biogazdálkodást, és megnőtt a műtrágyák használata.

3,6 ezer regisztrált biogazdálkodó működött tavaly Magyarországon – derül ki a legfrissebb, 2017-es Magyar statisztikai évkönyvből.

E szám több mint a kétszerese a 2005-ös hasonló adatnak. Az agráriumban tevékenykedő közel félmillió vállalkozóhoz képest a biogazdák aránya azonban egyelőre nem éri el az 1 százalékot.

Az ökológiai gazdálkodásba bevont 200 ezer hektárnyi földterület az összes hazai termőterületnek mintegy 3 százaléka, s annak is csak valamivel több mint a fele minősül biogazdálkodásra százszázalékosan alkalmas térségnek. A többi föld egyelőre úgynevezett átállási terület, ahol csak később lehet ökológiai gazdálkodást folytatni.

A szántóföldi növények termesztésére rendelkezésre álló tábláknak tavaly például 1,5-2 százaléka minősült biogazdálkodásra alkalmasnak. A bioültetvények mérete 2005 és 2017 között a négyszeresére nőtt, míg a hasonló státuszú legelők és rétek kiterjedése 60 százalékkal haladja meg a korábbi szintet.

Miközben az ökológiai gazdálkodásra alkalmas táblák összterülete egyre nagyobb, a biogazdaságokban tartott jószágok száma több fajta esetében jelentősen visszaesett az utóbbi időben.

Míg az évtized elején 32,5 ezer szarvasmarhát tartottak természetközeli körülmények közt a honi biogazdák, az utóbbi hét évben csaknem a felére (17,7 ezer állat) esett vissza az állatállomány, a juhok száma harmadával (9,5 ezerről 6,3 ezerre), a kecskéké kétharmadával (1,7 ezerről félezerre) csökkent. A biogazdaságokban csak a sertés- és a baromfiállomány nem mutat csökkenő tendenciát.

Fotó: hvg.hu

Mindezzel párhuzamosan a magyar agrárium által felhasznált kemikáliák mennyisége lendületesen emelkedik.

A leggyorsabb ütemben a földekre kiszórt foszfor mennyisége nőtt ebben az évtizedben (az eredeti adag két és félszeresére), de nitrogénből is nagyjából 50 százalékkal több fogy újabban a korábban szükségesnél. A kálium „bevitele” a duplájára emelkedett, holott a művelés alatt tartott területek nagysága némileg csökkent ebben az évtizedben.

A műtrágyák növekvő mértékű felhasználása (ami nemcsak a talajt károsíthatja, hanem hasznos élőhelyek pusztulásához is vezet) azzal is összefügg, hogy az állatállomány csökkenése miatt egyre kevesebb szerves trágyához jutnak a földek.

2010-ben például még 1231 kiló híg- és istállótrágyát kapott itthon átlagosan egy hektár mezőgazdasági terület, öt évvel később viszont már csak 967 kilogrammot. A felhasznált szerves trágya mennyisége azóta tovább csökkent idehaza.

Neked ajánljuk
Konferencia a GMO-ról Megújult állattartó telepek az őshonos fajokért Percenként két futballpályányi esőerdő tűnik el a Föld színéről Erdő Ernő bácsi meséi 46-50. Ezeken a vasútállomásokon osztanak ingyen ivóvizet
Tovább a forrásra: hvg.hu
Vissza
Hírfolyam