2018. december 10., Judit
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Maradt az éhezés, veszélyben a termés globális szinten

A globális mezőgazdaság és élelmiszeripar egyre kevésbé teljesíti az emberiség igényeit, sőt mi több, hozzájárul a klímaváltozás erősödéséhez. 130 ország tudományos akadémiája közös jelentésben sürgeti a mezőgazdaság új alapokra helyezését, az élelmiszer-pazarlás csökkentését, az elhízás, az alultápláltság és az éhezés kezelését, klímavédelmi intézkedések bevezetését.

Milyen az élelmiszer-ellátás és -biztonság, hogyan táplálkozunk, miként működik a mezőgazdaságunk, és mindez milyen környezeti hatásokkal jár? A világ tudományos akadémiáit képviselő szervezet, az InterAcademy Partnership (IAP) globális kitekintésű jelentése szerint a fenti kérdésekre nem adható más, tudományos igényességű válasz, mint az, hogy e rendszerek nem fenntartható módon működnek, és a saját jól felfogott érdekünkben változtatnunk kell rajtuk.

„A kutatás és az innováció lehetőségei az élelmiszer- és táplálkozásbiztonság, valamint a mezőgazdaság területén” című jelentés szerzői szerint ideje felhagyni a szokásos üzletmenettel, továbbá sürgetik a tudományos eredmények szakpolitikai felhasználását.

A problémahalmaz

A mezőgazdaságot általában, az élelmiszer-biztonságot jelentősen veszélyezteti a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása, és az emberi tevékenység miatt erősödő klímaváltozás más következményei.

Az élelmiszer-biztonság napjainkban leginkább Afrika, Délkelet- és Nyugat-Ázsia háborús konfliktusok, illetve szárazság és áradások sújtotta vidékein romlik.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 2018-as adatai szerint 2015-ben 777 millió volt a krónikusan alultáplált emberek száma, míg 2016-ban már 815 millió, és az ENSZ több, táplálkozással kapcsolatos célját nem sikerült teljesíteni. Emellett nagyon sokan szenvednek nyomelem- és vitaminhiányban – például a vashiányos vérszegénység 975 millió embert érint. Afrikában továbbra is a gyermekkori alultápláltság miatt alacsonyabb a várható élettartam.

Tény viszont, hogy az utóbbi évtizedekben számos országban sikerült elérni a szó szoros értelmében vett éhezés visszaszorítását, tehát a kalóriabevitel már elegendőnek mondható. Ugyanakkor egyre nő a túlsúllyal, kövérséggel összefüggő megbetegedések száma, sőt, jelenleg több ember túlsúlyos, mint ahány kórosan sovány. Nagyon sok gyermek táplálkozik kalóriadús, de nyomelemhiányos módon. „A kalóriadús étkezés olcsóbbá vált, és ennek komoly közegészségügyi hatásai vannak” – mondja Volker ter Meulen orvosprofesszor, az IAP elnöke.

Alultáplált emberek száma (millió fő) és aránya (százalék) 1990–1992 és 2014–2016 között Forrás: The State of Food Insecurity in the World, FAO 2015 http://www.fao.org/3/a-i4646e.pdf

Igaz, hogy az 1960–1980-as évek „zöld forradalmával”, a gyors mezőgazdasági fejlődéssel jelentős eredményeket értünk el, azonban ennek meglett az ára. A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a földhasználat változásai együttesen az üvegházgáz-kibocsátás 20-25%-áért felelősek,

és ebbe még nem számoltuk bele az élelmiszerek szállítása, valamint a különböző energiaintenzív élelmiszeripari termelési folyamatok miatti üvegházgáz-kibocsátást. Néhány talajgazdálkodási és földművelési eljárás különösen káros az üvegházgáz-kibocsátás szempontjából: a tőzegmocsarak lecsapolása a szén-dioxid-, a rizstermelés a metánkibocsátás egyik jelentős forrása – derül ki a 92 oldalas jelentésből.

Túlsúlyosak aránya a 18. évüket betöltöttek körében (2016) Forrás: WHO Global Health Observatory on Overweight and Obesity: http://www.who.int/gho/ncd/risk_factors/overweight/en/

Jelenleg az a helyzet, hogy a klímaváltozás negatív következményei veszélyeztetik az eddig elért sikereket. Például az USA mezőgazdasági minisztériumának egy 2017-es elemzése szerint a klímaváltozás következményei semmissé teszik az Egyesült Államok mezőgazdaságában 1981 óta elért termelékenységnövekedést. A búza terméshozamát 40%-ban már most az időjárás és az éghajlati anomáliák befolyásolják. Az emelkedő átlaghőmérsékletek rontják a hagyományos növényvédő eljárások hatékonyságát. Afrika számos vidékén 2100-ra ellehetetlenül több alapvető élelmiszernövény termelése, különösen a kukoricáé, a banáné és a zöldségeké.

A teljes jelentés az mta.hu-n olvasható tovább, benne a IAP megoldási javaslataival.

Címlapfotó: IAP

Neked ajánljuk
A biológiai sokféleség és az emberi élet Jól állunk a természeti erőforrásokkal, de egyenetlen a mezőgazdasági termelésünk Szarvasmarhákat terel a robot Reformok a hulladékszállításban 9 millióból indíthatnak startupot egyetemisták
Tovább a forrásra: mta.hu
Vissza
Hírfolyam