2018. december 13., Luca, Otília
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Növekvő népesség, fogyó termőföld – precíz műtrágyázás az egyik megoldás?

Az európai műtrágyagyártó vállalatokat tömörítő Fertilizers Europe szervezet Feeding Life 2030 címmel közreadta az elkövetkező bő egy évtizedre szóló jövőképét, vízióját. A helyzet nem túl rózsás: növekvő városiasodás a termőföldek kárára, és évente 80 millióval növekvő népesség a Földön, nagyobb élelmiszer-szükséglettel.

Az európai műtrágyaipar az élelmiszer- és energiatermelés keresztutcájában alcímet viselő tanulmány

rávilágít a műtrágya-felhasználás optimalizálásának és a termelékenység fokozásának szükségességére a növekvő világnépesség élelmiszer-ellátása érdekében, miközben meg kell felelnie a körforgásos gazdaság alapelveinek is.

A dokumentum az agrár-élelmiszeripari szektor számos döntéshozója, többek között vállalatvezetők, akadémikusok, termelők és érdekvédelmi szervezetek bevonásával jött létre.

Az ENSZ adatai szerint a világnépesség 2050-re eléri a 9,8 milliárdos lélekszámot. Ez azt jelenti, hogy

a Föld lakossága évente 80 millióval nő, azaz minden évben egy újabb Németországnyi embert kell ellátni élelmiszerrel, miközben az urbanizáció egyre több termőföldet foglal el.

Éppen ezért a megmaradó területeken még hatékonyabban, még többet kell termelni. A műtrágyák ebben nagy segítségére vannak a termelőknek, ugyanakkor a környezeti hatásaikkal is számolni kell.

A digitalizáció, a precíziós eljárások, a tudatos, növényi életciklusokra szabott, a környezetet a legkevésbé terhelő műtrágyázás az iparág jövőjének a kulcsa
Fotó: euractiv.com

A mezőgazdasági termelésből származó károsgáz-kibocsátás részben a műtrágyákból elpárolgó ammóniagázból ered. Az EU teljes ammóniagáz-kibocsátásának 94 százaléka a mezőgazdaságtól, azon belül is nagyrészt – a Greenpeace számításai szerint 80 százaléka – az állattenyésztésből származik, amíg az ásványi műtrágyákból eredő kibocsátás 20 százalék. A tanulmány szerint

a digitalizáció, a precíziós eljárások, a tudatos, növényi életciklusokra szabott, a környezetet a legkevésbé terhelő műtrágyázás az iparág jövőjének a kulcsa.

A másik nagy kihívás a műtrágyagyártás környezetkárosító és energiafaló technológiájának átalakítása zöldenergia-termelő rendszerré. A minden műtrágya alapját képező nitrogénműtrágya gyártása rendkívül energiaigényes folyamat, amely során nitrogénből és hidrogénből ammóniát állítanak elő. Nagy mennyiségű zöldenergia nyerhető azonban abból, ha a hidrogént ammónia formájában tárolják el.

Az ammónia a hidrogén költséghatékony tárolási és szállítási formája a különböző energiatermelő rendszerekben történő felhasználáshoz.

A folyamat révén az energiaellátás károsgáz-kibocsátása csökkenthető, így a műtrágyaipar jelentős részben hozzájárulhat a karbonmentes jövőhöz. A szerzők szerint 2030-ra az ammóniagyártás energiaigényének 10 százaléka fedezhető zöldenergiából, ami akár a helyben termelődő ammónia újrafelhasználásából is származhat.

A tanulmányban fölvázolt jövőkép megvalósításához azonban kiszámítható, a termelőket támogató szabályozási környezetre van szükség.

2030-ra az európai műtrágyaipar az élelmiszer-termelés és az energiaelőállítás keresztutcájához érkezik. Megfelelő szabályozási környezetben a műtrágyaipar oroszlánrészt vállalhat az EU-nak a fenntartható mezőgazdasági termelés és erős alapanyaggyártó bázis megtartása iránti törekvésében úgy, hogy mindez a karbonmentes gazdaság irányába hasson.

Neked ajánljuk
Maradt az éhezés, veszélyben a termés globális szinten Kevés a biogazda Magyarországon Viharos jövő 2050 Hat légtisztító szobanövény, ami segít a karácsonyi nagytakarításnál Már tesztelhető a fehérvári okosparkolási rendszer
Tovább a forrásra: magyarmezogazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam