2019. március 25., Irén, Írisz
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Régi istenségek és a mezőgazdaság

A mezőgazdaság története ezer és egy szállal kapcsolódik az ember történetéhez. Az ókori Egyiptomtól a görögökön, rómaiakon és keltákon keresztül az észak-amerikai őslakosokig, vagy az új-zélandi maorikig, a bőséges termésre vigyázó, azaz a mezőgazdaságért „felelős” istenek az összes mitológiában és hiedelemben kulcsszerepet játszottak.

A földműveléssel és állatokkal kapcsolatos tevékenységeket minden ókori nép, ősi kultúra az égiekhez kötötte, tőlük kértek áldást a termésre, a halászathoz, vadászathoz. A különféle mitológiákban fontos szerepet töltöttek be az ételért-italért „felelős” istenségek.

A farms.com összeállítása Egyiptommal kezdődik, ahol Nepert, a „száj urát”, és Nepitet tekintették a vetőmag istenének és istennőjének. Neper testét úgy ábrázolták, hogy kukoricát jelenítsen meg, pedig személyét inkább az árpához és a búzához kötötték. A „száj ura” utalás az élelemforrásnak tekintett magokra.

Az egyiptomi isten, Neper Fotó: pinterest.com

A görögöknél Demeter istennő (baloldali kép) óvta a vetőmagot, a mezőgazdaságot, s tett meg mindent a növények növekedéséért és a bőséges termésért. Tevékenységében „nemes szellemek”, a szőlészetek, veteményeskertek stb. védői segítették. (Fotó: wikimedia.org)

A rómaiak Cereshez imádkoztak, és a görögökhöz hasonlóan voltak nemes szellemeik. Terra volt a Föld istennője, aki a gazdaságok termelékenységét, az anyaságot és a terhességet vigyázta, s akihez földregéskor is imádkoztak. Róma városának vetőmagellátásáért a hajóorr háttér előtt bőségszarut tartva ábrázolt Ammona felelt.

A görög Krónoszhoz kapcsolható Szaturnuszt a mezőgazdaság, a termés, a felszabadulás és az idő isteneként tisztelték, december 17-én, szaturnáliákon ünnepelték.

Marcus Terentius Varro (Kr. e. 116-27), költő, író és az ókori Róma egyik legnagyobb tudósa szerint a gazdák számára az ivóvíz istennői, a lymphák voltak a legfontosabbak. „Víz nélkül az összes mezőgazdaság száraz és silány” – írta róluk.

A kelta mitológiában ha a hárfán játszó Dagda zenélni kezdett, helyes sorrendbe álltak az évszakok.

A litván hiedelemvilágban a földistennő, Zemyna táplálta a bolygó összes életformáját. Tiszteletére magvetés, palántázás előtt az előző évi termésből való vetőmagból sütött kenyeret égettek el az új termőföldön. Köszönetként sokan meg is csókolták a földet, miközben hangosan imádkoztak.

Zemyna  Fotó: static1.squarespace.com

Az Egyesült Államok délnyugati államaiban élt őslakosok a gyermekáldásért is felelős fuvolista Kokopelli termékenységistenhez fohászkodtak. A púpos istenség fuvolajátékával űzte el a telet, és hozta meg a tavaszt vagy az esőt.

Kokopelli Fotó: ancientpages.com

Új-Zéland őslakosai, a maorik Rongóhoz, a kultúrnövények istenségéhez imádkoztak. A déli Cook-szigeteken Rongót a mezőgazdaság és a háború uraként tisztelték és félték.

Neked ajánljuk
Az élelmiszertermelés problémái Léüzemekben végzi az étkezési alma Marketinges app gazdálkodóknak Egy hét, amikor minden a fenntarthatóságról szólt Hazatért Gemencbe Zoltán, a jeladós fekete gólya
Tovább a forrásra: szuperfarm.hu
Vissza
Hírfolyam