2019. február 15., Georgina, Kolos
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A világvége után is lesz mit enni

Norvégia legészakibb pontja és az Északi-sark között félúton, -18 fok alatt őrzik a növények Noé bárkáját. A Spitzbergák Nemzetközi Magbunker 10 ezer év agráriumának mementója, felkészülés a jövőre, egy globális katasztrófa utáni valóságra. A létesítmény rendeltetése nemcsak a beláthatatlan távoli jövő, hanem a jelen és a közeljövő problémáira is megoldás lehet – hacsak nem olvad meg a jég.

A világ mezőgazdaságának 10 ezer éves sokszínűségét tükröző és az utókornak megőrizni hivatott, 2008-ban nyílt Spitzbergák Nemzetközi Magbunker arra garancia, hogy megőrizzük az örökségünket, az élelmiszerek sokszínűségét.

A 2008-ban nyílt Spitzbergák Nemzetközi Magbunker Fotók: wikipedia.org

Félúton a szárazföldi Norvégia legészakibb része és az Északi-sark között, a szigetcsoport egyik kis szigetén, 120 méter mélyen az arktiszi jégben, homokkőhegy gyomrában kapott helyet az élelmiszernövények magvait egy esetleges globális katasztrófa, világvége után is (elvileg) megőrző bunker. A magokat földrajzilag stabil környezetben, mesterségesen tartják -18 Celsius-fok alatt, de

az éghajlatváltozás már a messzi jégvilágban is érezteti hatását, és sokak szerint az úttörő létesítményt is veszélyezteti.

A norvég kormány és az élelmiszer-biztonságért küzdő Crop Trust nemzetközi nonprofit szervezet által üzemeltetett szerkezet három, egyenként maximum 1,5 millió minta tárolására alkalmas kamrából áll. Jelenleg 1 059 646 fajtát őriznek benne, de hamarosan bővül a biológiai diverzitást is megőrizni hivatott „készlet”, ugyanis

a világ többi hasonló tárházaiban lévő, összesen kb. 2,2 millió típusból a maradék átkerül a Spitzbergákra.

Egyes magvak felhasználására hamarabb sor került, mint az alapításkor gondolták. 2015 szeptemberében a Mezőgazdasági Kutatások Száraz Térségekben Nemzetközi Központja, egy korábban a szíriai Aleppóban székelő magbank 90 ezer magot (köztük sivatagban is termő növényekét) kért a bunkertól, hogy Bejrútban újrakezdhesse működését.

A szíriai-libanoni „művelet” a biológiai sokszínűséget fenntartani hivatott nemzetközi törekvések tökéletes példája. A létesítményt többek között ezért is alapították.

Az évek során egy mag sem veszett még el a magbunkerben

A sarkvidéki jég éghajlatváltozással járó olvadása az Arktiszon gyorsabb, mint az Antarktiszon. A permafroszt, a legalább két éven át fagyott talaj és a száraz környezet a garancia a -18 fok alatti tárolásra. De mi történik, amikor az első számú garancia az első számú veszélyforrás is egyben?

A 2017-es olvadásnál (amikor a hőmérő higanyszála a nyári átlagnál 35 fokkal magasabbra, +6-ra is felszökött) víz szivárgott a mélybe vezető alagútba, majd megfagyott.

Az északi sarkkör kritikus szerepet játszik a globális éghajlatrendszer egyensúlyi állapotának fenntartásában. A permafroszt óriási mennyiségű üvegházhatást okozó gázt köt meg, a felmelegedéssel viszont ezek a gázok a légkörbe kerülhetnek… Ördögi kör. Kérdés, hogy a magbunker túlvészeli-e az idő tesztjeit.

Neked ajánljuk
Nem lenne környezetbarátabb a bio? Magyarország nem enged a GMO-mentességből A világ egyik leggyorsabban melegedő térsége a Spitzbergák Spanyolország leállítja az atomerőműveit Ne a költési időszakban újítsunk fel házat, és vágjunk ki fákat!
Tovább a forrásra: szuperfarm.hu
Vissza
Hírfolyam