2019. június 27., László
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Nem lenne környezetbarátabb a bio?

Egy friss svéd tanulmány szerint a biogazdálkodás során előállított termékek ökológiai lábnyoma nagyobb, mint a hagyományos módon termelteké. A kutatás eredménye a hazai ökogazdálkodók szerint „megrendelt” tanulmány, de egy magyar akadémikus pár éve hasonló eredményre jutott.

A Nature-ben megjelent tanulmányt a svédországi Chalmers Műszaki Egyetem kutatócsoportja készítette, s azt állítják benne, hogy az ökológiai gazdálkodással előállított élelmiszerek környezeti hatása súlyosabb, mint a hagyományos mezőgazdaságé, mert a műtrágyák mellőzése miatt sokkal alacsonyabb a hektáronkénti hozam, mint pl. a nagyüzemi mezőgazdasági gyakorlatnál.

Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan mennyiségű bioélelmiszer előállításához sokkal nagyobb területre van szükség, amely miatt az ökológiai termelés sokkal nagyobb éghajlati hatással jár.

A cikket a Princeton Egyetem, a Chalmers Műszaki Egyetem, a berlini Humboldt Egyetem, és a montpellier-i Nemzetközi Környezetvédelmi és Fejlesztési Kutatóközpont egy-egy munkatársa jegyzi.

A kutatók új módszerrel értékelték ki a földhasználat éghajlati hatását, s az eredmények azt mutatják, hogy az ökológiai élelmiszerek sokkal nagyobb ökológiai lábnyomot eredményeznek.

Fotó: pxhere.com

„Tanulmányunk azt mutatja, hogy a Svédországban termesztett organikus borsónak mintegy 50 százalékkal nagyobb az éghajlati hatása, mint a hagyományosan termesztettének. Más termények esetében még nagyobb a különbség, például a svéd biobúza esetében a 70 százalékot közelíti. Azt a tényt, hogy a nagyobb mértékű földhasználat nagyobb klímaváltozást eredményez, gyakran nem vették figyelembe az ökológiai és hagyományos élelmiszerek korábbi összehasonlításaiban, pedig ez a hatás sokszor nagyobb mértékű, mint amit az üvegházhatású gázok okoznak” – nyilatkozta Stefan Wirsenius, a tanulmány egyik szerzője.

A svédek azt is állítják, hogy éghajlati szempontból a biogazdaságokban előállított hús- és tejtermékek is károsabbak, mint a hagyományosak, mivel az ökogazdaságok nem abrakolnak, csak szálas takarmányokat használnak, így több földet is igényelnek a hagyományosnál.

Czeller Gábor, a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke szerint léteznek olyan nemzetközi tanulmányok is, amelyek szerint

az ökológiai gazdálkodás a jelenlegi technológiai szinten is több mint 10 milliárd embert tudna eltartani a Földön, és úgy véli, a tanulmány megrendelésre született, ami az iparszerű mezőgazdaság, és az ebben felhasznált műtrágyák, vegyszerek, GMO-s vetőmagok minél szélesebb körű elterjedését hivatott szolgálni.

Nevetségesnek találja a cikk azon állítását, hogy ha nem használunk műtrágyát, akkor jóval nagyobb termőterületre van szükség ugyanannyi termék előállításához. 

„A szerves trágya, a komposzt és a zöldtrágya beltartalmi értékeiből adódóan sokkal komplexebb tápanyagok a növény számára, mint a műtrágya, nem beszélve a talajéletre gyakorolt pozitív hatásukról.”

Horn Péter akadémikus 2014-ben megjelent tanulmánya ugyanakkor a svédek állítását erősíti meg. A cikkben idéz egy 2006-os nemzetközi kutatást, amelyben a különböző alternatív brojlerhizlalási rendszerek környezetterhelését nézték 1 tonna hús előállítása esetén, és arra jutottak, hogy a hagyományos, zárt tartású pecsenyecsirke-előállítás sokkal kisebb összesített energia- és erőforrás-felhasználással jár, valamint sokkal kisebb környezetterhelést okoz, mint a szabad tartás.

A svéd szerzők ugyanakkor felhívják a figyelmet: megállapításaik nem azt jelentik, hogy a fogyasztóknak el kellene fordulniuk a bioélelmiszerektől, de nem mindegy, hogy egy gramm fehérje babból, csirkéből vagy marhahúsból kerül-e az asztalunkra – akár hagyományos, akár bio az adott termék. Szerintük tudomásul kell venni, hogy az ökológiai termelés legnagyobb előnye a hagyományos módszerekhez képest valójában az az érzelmi plusz, amit a vásárlókban a vegyszermentesség vagy a nagyobb állatjólét kelt.

Neked ajánljuk
Konferencia a GMO-ról Megújult állattartó telepek az őshonos fajokért Percenként két futballpályányi esőerdő tűnik el a Föld színéről Minden országban hasonló változások kellenek ahhoz, hogy a Föld élhető maradjon Alakor, tönke, tönköly – Újból elterjesztenék az ősgabonafajtákat
Tovább a forrásra: agrarszektor.hu
Vissza
Hírfolyam