2019. március 25., Irén, Írisz
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Több kárt okozhat hosszú távon a környezetnek a laboratóriumi hús, mint a marhatenyésztés

Az Oxfordi Egyetem kutatása volt az első olyan tanulmány, amelyben a szakemberek felmérték, miként hatnak a klímaváltozásra a laboratóriumi húsok elállításának különféle módozatai és az üvegházhatású gázkibocsátásért felelős marhahústenyésztés.

A kutatók szerint a szarvasmarha felváltása laboratóriumi hússal nem egyszerűen azzal jár, hogy a klímaváltozást illetően nagyhatású módszert felváltanak egy alacsony hatású módszerrel.

Hosszú távon a laboratóriumi hús előállításának módjai nagy energiafelhasználással járnak, és jobban hozzájárulhatnak a globális felmelegedéshez, mint a marhahústenyésztés egy bizonyos módja, ha az energiarendszerek a jövőben is a szénalapú fűtőanyagokra alapulnak

– ismertették az egyetem honlapján az in Frontiers in Sustainable Food Systems című szakfolyóiratban közzétett tanulmányt.

A kutatók úgy vélik, hogy a szénalapú energiarendszerektől való nagymértékű elfordulás nélkül a laboratóriumi húsok jelenleg javasolt fajtái nem jelentenek megoldást a húselőállításra a globális felmelegedés csökkentése érdekében. A klímára kevesebb hatással bíró, jobb laboratóriumi húselőállító módszerek kutatására kell összpontosítani – hívták fel a figyelmet.

„A közelmúltban nagy volt a közérdeklődés a laboratóriumi húsok előállítása iránt, és számos cikk kiemelte annak lehetőségét, hogy a marhahúst ezek a húsok váltsák fel, mivel ezeknek fontos előnyei vannak a klímaváltozást illetően. Ez nem egyértelmű, részben azért, mert nagy a bizonytalanság akörül, hogy tömegesen miként lehet ezeket a húsokat előállítani. Fontos összehasonlítani a mezőgazdaságban tenyésztett és a laboratóriumi marhahúst az üvegházhatású gázkibocsátást illetően is” – magyarázta John Lynch, a kutatás vezetője.

Fotó: wikimedia.org

„A mezőgazdaságból eredő üvegházhatású gázkibocsátás a globális felmelegedés mintegy negyedéért felelős. A marhatenyésztés laboratóriumi húsokkal való felváltására sokan a környezeti hatások csökkentésének lehetséges módjaként tekintettek. A marhák által kibocsátott metán fontos üvegházhatású gáz, de félrevezető lehet egyenértékűnek tekinteni a metángáz-kibocsátást a szén-dioxid-kibocsátással. A tonnánkénti metán kibocsátásnak nagyobb hatása van a felmelegedésre, mint a szén-dioxidnak, de előbbi csak mintegy 12 évig marad a légkörben, míg a szén-dioxid akár egy évezredig is létezik és gyűlik. A metán hatása hosszú távon nem halmozódik” – ismertette Raymond Pierrehumbert, a tanulmány társszerzője.

A kutatók ezért összehasonlítottak három marhatenyésztő eljárásból eredő kibocsátást négy laboratóriumi húskészító módszerből eredő kibocsátással, feltételezve, hogy a jelenlegi energiarendszerek változatlanok maradnak, és modellezték a módszerek hatásait a következő ezer évre.

Kimutatták, hogy bár kezdetben a szarvasmarhák metánkibocsátásnak nagyobb a hatása a globális felmelegedésre, egyes esetekben a laboratóriumi húselőállítás nagyobb felmelegedést hozhat.

Neked ajánljuk
Az élelmiszertermelés problémái Léüzemekben végzi az étkezési alma Marketinges app gazdálkodóknak 210 tonnával csökkenti a műanyag-felhasználását a Lidl A Toyotával Japán lehetne a hidrogénalapú üzemanyag bölcsője
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam