Az élelmiszertermelés problémái
Rohamosan fogyó erdők és füves puszták, eltűnő növény- és állatfajok, csökkenő talajdiverzitás és sok hasonló ok van felsorolva a FAO azon dermesztő jelentésében, mely szerint az élővilág sokszínűségűnek gyors és drasztikus csökkenése miatt összeomlás fenyegeti az emberi élelmiszerellátást.
Az ENSZ Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) jelentésének egyes részletei külön-külön eddig is ismertek voltak, egyben azonban még súlyosabb a kép. A The Guardianban megjelent írás kiemeli: a szervezet szerint az utóbbi 20 évben a bolygó növényzettel borított területének ötöde vált kevésbé termékennyé.
- Drasztikusan csökkent a talaj biodiverzitása.
- Egyre fogynak az erdők, a füves puszták.
- Eltűnőben vannak a korallok, a mangrovék, a tengeri növények.
- Csökken a termesztett növények és tenyésztett állatok sokszínűsége.
- A tengerek halászati zónáinak harmadát teljesen kimeríti a túlhalászás.
- Az emberi élelmiszerellátásban oly fontos rovarok száma is rohamosan csökken.
- Fogyatkozóban vannak a növényi kártevőket evő madarak.
- Csökken a vizet tisztító mangroveerdők területe.
- A növényfajok 63, a madarak 11, a gombák és halak 5-5 százaléka a kihalás felé halad.
- A növények beporzását a rovarok mellett végző gerincesfajok 17 százalékánál csökken a példányszám.
Amennyiben ezek a fajok eltűnnek, a folyamatot lehetetlen lesz visszafordítani, és az egész bolygó élővilága meg fogja érezni a következményeket.
Graziano da Silva, a FAO főigazgatója szerint az emberi élelmiszerellátás alapjai vannak veszélyben. Ennek oka
- az emberi vegyszerhasználat,
- az ipari mezőgazdaság okozta talajromlás,
- az erdőirtás,
- a beépítés,
- a vízbázisok túlhasználata,
- a környezetszennyezés,
- az invazív fajok terjedése,
- a klímaváltozás.
A főigazgató szerint sokan nincsenek tisztában a helyzet súlyosságával, hiszen az emberiség soha nem termelt még ilyen nagy mennyiségű élelmiszert, mint most, a boltok tele vannak étellel (még ha néhol már drágulnak is az alapanyagok), a kínálat azonban globálisan nézve egyre egyhangúbb.
A termesztett növények kétharmadát mindössze 9 növényfaj teszi ki: a cukornád, a kukorica, a rizs, a búza, a burgonya, a szójabab, az olajpálma, a cukorrépa és a manióka.
Közben a többi 6000 termesztett növényfajból egyre kevesebbet termelünk, és egyre drágábbak is ezek a növények, holott az emberi étkezésben is fontos szerepe lenne a változatosságnak.
Az, hogy egyre kevesebb növényből termelünk nagyon sokat, és ezeket az alapanyagokat használjuk rengeteg élelmiszer előállítására, egyre sebezhetőbbé teszi az élelmiszerellátást.
Ha például megjelenne valamilyen hatékony kártevő, ami veszélyes a szójababra, amelynek a takarmányozásban van szerepe, akkor kevesebb hús és sajt lesz, ami globális élelmiszerhiányt okozhat.
Az egész Földre nézve most hasonló a helyzet, mint az 1800-as években volt Írországban, ahol épp az okozott éhínséget, hogy a sziget élelmiszerellátása elsősorban a krumplitól függött, és nem volt másik megoldás.
A jelentés üdvözölte, hogy bizonyos területeken szemléletváltás figyelhető meg, de az még mindig nem elég gyors és erőteljes ahhoz, hogy érdemben változtasson az irányultságon.
