2019. július 20., Illés
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Nemesítés mentheti meg a sokoldalú gesztenyefáinkat

Magyarországon őshonos, hosszú életű fa a szelídgesztenye, ami valaha a szegényeknek adott élelmet. Mára a helyzet alapjaiban megváltozott egy Japánból származó kórokozó miatt, ami gyorsan kipusztítja a fákat. Megindult azonban a nemesítés, amivel ellenálló ázsiai fajtákat kereszteztek a kiváló minőségű európai fajtákkal.

Hazánkban körülbelül 500 hektáron termesztünk gesztenyét, az éves termés 200-500 tonna. Hagyományos termőtájai a Duna-kanyarban, Zala, Vas és Somogy megyében találhatók – derült ki a Nébih rendezvényén, amelyen a gesztenyebíráláson kívül kerekasztal-beszélgetések is voltak.

A gesztenye sokféleképpen hasznosítható: erdeinkben elegyesen található meg a melegebb, savanyú vagy semleges talajú területeken. Fája a legnagyobb fűtőértékű hazai faanyag.

Fotó: pixabay.com

Nagymaros körzetében többször is betelepítettek olasz gesztenyefajtákat, ami sajátos, természetesen kereszteződött állomány kialakulásához vezetett.

700 évre visszanyúló népi szelekció is működött a tájban, és ezek a gesztenyefák jobban alkalmazkodnak az eltérő környezeti adottságokhoz, mint a hivatalos fajtalistán szereplők.

A beszélgetések során arról is szó volt, hogy mint a legtöbb héjas gyümölcshöz, a gesztenyéhez is lehet szarvasgombát telepíteni. Magyarországon sokféle, kiváló minőségű szarvasgombafaj él, amelyekkel a gesztenye gyökérzetét is be lehet oltani, ezáltal az elültetett fa a föld alatt is termést ad. Még egy haszonvételi mód lehetséges, a mézgyűjtés: a gesztenyeméz nagyon értékes mézfajta, viszont a közhiedelemmel ellentétben sosem fekete, hanem borostyánszínű vagy barna.

Tizennégy gesztenyefajtát bíráltak a Nébih rendezvényén Fotó: magyarmezogazdasag.hu/Horváth Csilla

A szelídgesztenye igen értékes táplálék: magas rost- és C-vitamin-tartalmú, sok benne a vas, a kalcium, a magnézium, a foszfor és a kálium,
ezáltal hozzájárul az egészséges táplálkozáshoz.

Ráadásul nagyon finom, elég, ha csak a gesztenyepürére gondolunk. Sok más sütemény vagy édesség is készül belőle, a gasztronómiában köretekben, sós változatban is használják.

Ezen a 2005. októberi felvételen a 75 éves Tüske Imre szedi a gesztenyét az Iharosberény melletti dombvidéken. A gesztenyefák kb. egy hónap alatt érlelik meg termésüket, ez az október közepi fotó az érési szezon közepén készült. Iharosberény és környéke az egyik legjelentősebb gesztenyés terület Magyarországon
Fotó: MTI/Varga György

A bírálaton a hazai, államilag minősített fajták (Iharosberényi 2, Iharosberényi 29, Köszegszerdahelyi 29, Nagymarosi 38) mellett öt nagymarosi szelekció szerepelt, valamint külföldi fajhibridek, amelyek ellenállók a gesztenyekéregrákkal szemben. Ez utóbbiak nevét már most lehet ízlelgetni: Bouche de Betizac, Bournette, Ferosacre, Precoce Migoule, Marlhac.

Neked ajánljuk
Zuhé helyett napra és szélre ácsingóznak Tizenéves az ország legsikeresebb paradicsomtermesztője Új magyar hulladékgazdálkodási stratégia készül Budapesten egyre nagyobb teret nyer magának a távhő Tudja, mennyi mindenre jó az erdei szederlevél?
Tovább a forrásra: magyarmezogazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam