2019. szeptember 22., Móric
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Kétmillió kilónyi rovart kapunk a nyakunkba, ha kiirtjuk a fecskéket

Tény, hogy sok cikk foglalkozik mostanában a fecskékkel. DE! A kis költöző madarak tavaszi visszatérése előtt minél több embernek meg kell tudnia: ha nem vigyázunk rájuk, két éven belül eltűnhetnek Magyarországról, s évente kétmillió kilónyi – a fecskék által eddig elpusztított – kártékony rovart kapunk a nyakunkba. Aki csak tudja, figyelmeztesse a környezetében élőket a fecskék védelmének fontosságára, és ne hagyja bántani őket!

2016. májusi fotó fecskék kedvelt fészekrakó helyéről, Visegrádról
Fotó: MTVA/Bizományosi: Lehotka László

Drasztikusan csökkent a fecskék száma Magyarországon.

Ha nem történik jelentős változás, akkor hazánkból 2020-ra eltűnhetnek a fecskék, pedig ők jelenthetnek biológiai védelmet a rovarok által terjesztetett betegségekkel szemben is

– nyilatkozta a köztévében Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

Minden egyes fecske, amíg Magyarországon van, minimum 1 kilogramm rovart eszik meg, s ha egy-két millió fecske hiányzik hazánkból, egy-két millió kilogramm rovar „marad a nyakunkon”.

Füsti fecskék (Hirundo rustica) ülnek épülő fészkükön Karancslapujtőn 2018. április 25-én. A Magyar Madártani Egyesület közlése szerint április és május kiemelt fecskevédelmi időszak, amelyben a lakosságnak óriási szerepe és felelőssége van. A napjainkra teljes egészében városiasodott, sárfészket építő fecskék állománycsökkenésének megállítása, megfordítása a meglévő természetes fészkek és telepek fokozott védelmével – a fészekleverések hatósági bejelentésével –, valamint az ezek mellé kihelyezett műfészkek, sárgyűjtőhelyek létesítésével érhető el
Fotó: MTI/Komka Péter

A fecskék által fogyasztott rovarok közé tartozik szinte az összes mezőgazdasági kártevő, illetve azok a szúnyogfajok, köztük az újabb betelepülők, amelyek akár halálos betegséget is terjeszthetnek.

Orbán Zoltán arra is figyelmeztetett, hogy a fecskeállomány eltűnésével Magyarország természetes biológiai védekezési potenciálja csökken a klímaváltozás körülményei közepette.

„A legfontosabb állománycsökkentő tényező a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítás, -pusztítás, illetve az agrárkemizálás.

A második helyen áll a klímaváltozás, és Magyarországon teljesen megdöbbentő módon a harmadik helyen belép a lakosság fecskék iránti toleranciájának csökkenése”

– sorolta az okokat Orbán Zoltán.

A figyelmeztetéseik és a törvények ellenére évről évre egyre nagyobb mennyiségben verik le a fészkeket, szinte mindig a költési időszak közepén. Ekkor elpusztul a tojás, a fióka, és gyakran a kotló madár is. A természetvédő hozzátette:

a tömeges elkövetések hátterében szinte mindig az önkormányzatok állnak.

A fecskefészkeket általában azért verik le, mert azt mondják, hogy a fecskeürülék veszélyt jelent, ugyanakkor az semmivel nem jelent nagyobb veszélyt, mint bármilyen más ürülék.

Tömpe László tűzoltó kiszabadít egy sarlósfecskét (Apus apus), ami beakadva lóg egy damilon Nagykanizsa egyik emeletes házának repedezett vakolatú falán 2011. június 23-án
Fotó: MTI/Varga György

„A településen össze nem szedett sok tonnányi macska- és kutyaürülék sokkal nagyobb kockázatot jelent” – mutatott rá Orbán Zoltán, hozzátéve, hogy a fecskeürülék potyogása egy nagyon egyszerű eszközzel, a fészek alá felhelyezett, körülbelül kéttenyérnyi fém, fa vagy műanyag lappal, úgynevezett fecskepelenkával megakadályozható.

Az emberek sokszor csupán azért verik le a fészkeket, mert a madarak csicseregnek, ami zavarja őket.

Azzal nem számolnak, hogy ha eltűnnek a fecskék, akkor a rovarok ellen be kell vetni a kémiai idegmérgeket, amelyek minden rovart elpusztítanak, többek között a beporzó rovarokat is, és a vízbázison, a táplálékon keresztül az emberi szervezetbe is bejutnak, és minket is megmérgeznek – figyelmeztetett a természetvédő, aki szerint a fecskék védelmében a lakosság toleranciájának növelése mellett fontos lenne, hogy változtassanak a szúnyogirtás szabályain is, a jelenleg 4-5-6 százalékos biológiai szúnyogírást 100 százalékra kellene növelni.

„Próbáljunk meg együtt élni a fecskékkel!” – kérte a lakosságot Orbán Zoltán, emellett felhívta a figyelmet arra is,

ha bárki azt tapasztalja, hogy a fecskefészkekben kárt tesznek, akkor okostelefonon rögzítse, és jelezze az illetékes megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztályának.

Neked ajánljuk
Magyar tea?! Igen! Környezettudatos gazdaság lett Magyarország idei legszebb birtoka Mi történik a csomagolási hulladékkal ma Magyarországon? Trópusi vihar pusztít Houstonban Kis képes lepkeház – Könyv és művészeti alkotás
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam