2019. július 16., Valter
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Miként hat a klímaváltozás a gyümölcstermesztésre?

Sok évtizedes megfigyelések alapján bonni kutatások azt mutatják, hogy 1989 óta egyértelműen növekszik a hőmérséklet, a hőségnapok száma megháromszorozódott, áprilisban több a fagyos nap, korábban kezdődik a virágzás és a vegetációs folyamat, és az enyhébb telek miatt tavasszal erősebbek a kártevők.

Egy klímakutatónak két információra van szüksége: az időjárási adatokra és a növények fenofázisára vonatkozó pontos információkra, illetve mindezekre a lehető leghosszabb időre visszamenőleg. Dr. Mihael Blanke számára ezek elérhetők a Bonni Egyetem klein-altendorfi campuszán, ahol már 60 évre visszamenőleg rendelkezésre állnak az információk.

A hőmérsékletre és csapadékra vonatkozó adatok mellett alma, körte és cseresznyefák fenofázisára vonatkozó ismeretek is rendelkezésre állnak, a betakarításra, a virágzásra és a lombhullásra vonatkozó információkkal együtt.

Jól látható, hogy a hőmérséklet 1989 óta egyértelműen növekvő tendenciát mutat.

Fotó: pixabay.com

Jobban megvizsgálva az időszakos adatokat kimutatható, hogy

a hőmérséklet főként januárban, februárban és augusztusban magasabb a korábbi időszakoknál.

A következmény: hamarabb indul a rügypattanás, a virágzás és elvileg az érés kezdete is. A forrónak számító, vagyis 30 Celsius-fok feletti napok száma is növekszik:

az elmúlt 30 évben a hőségnapok száma megháromszorozódott,

ezért a gyümölcsfejlődés hosszabb ideig tart. A gyorsan lezúduló eső, zivatarok száma is egyre több, a márciusi és májusi minimum-hőmérséklet magasabb a sokéves átlagnál, mely korábbi virágzáshoz és a vegetáció korábbi kezdetéhez vezetett.

A klímaváltozás eredményeként kevesebb fagyos napunk van márciusban, de áprilisban ellenkező a helyzet, nő a fagyos napok száma, épp a virágzás időszakában.

A bonni régióban a Golden Delicious virágzása 1958-1987 között május 6-a körül kezdődött, 1988-2015 között már április 27-e körül. A klímaváltozás eredményeként hasonló a helyzet a Boskoop-fajtánál is.

Fotó: pixabay.com

A szüret 3-9 nappal előbb kezdődik, a lombhullás pedig 1-4 nappal tolódik előrébb.

Dr. Andreas Magernek, a Bonni Egyetem klímakutatójának következtetései szerint az egyre enyhülő és egyre csapadékosabb telek kevésbé gyérítik a kártevőket (pl. levéltetű, pocok), ezért a tavaszi populációjuk mindig erősebb tavasszal.

A korábbra tolódott vegetációs indulás emeli a tavaszi fagykárok kockázatát, a szélsőséges időjárási viszonyok, jégeső, erős zivatar vagy éppen a szárazság
pedig kihívások elé állítják a gyümölcstermesztőket.

Ősszel az éjszakai-nappali hőmérsékleti különbség kisebb, ami hátrányosan hat az őszi almák színeződésére, viszont gyorsabban megérnek, ami megnehezíti a betakarítást.

Fontos eszköz lehet a gazdák kezében az ültetvények védelmében a jégháló, a fagyvédelmi öntözés, valamint a vegetáció idején történő öntözés. Kérdés, hogy vajon a gazdálkodók emelkedő költségeit képesek-e a fogyasztói árak is lekövetni.

Neked ajánljuk
500 ehető növény is megterem az erdőkertekben (videóval) Megtizedelik a túlszaporodott medvéket és farkasokat Szlovéniában Minirobotok a szántóföldeken Fejleszti termékei energiahatékonyságát a Rockwool Az EU az Energia Charta Egyezmény korszerűsítését sürgeti
Tovább a forrásra: agrotrend.hu
Vissza
Hírfolyam