2019. október 20., Vendel
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Jogdíjas paradicsom és sertés? – Káosz a bioszabadalmak körül

A hagyományos nemesítési eljárásokat és az így létrehozott élőlényeket tilos szabadalmaztatni – rögzíti az uniós bioirányelv. Mégis évtizedek óta folyik a vita, hogy az 1998-ban született jogszabályt hogyan is kell értelmezni. A konfliktus alapvetően abból ered, hogy a mai nemesítési eljárások már gyakran vegyítik a hagyományos és a biotechnológiai módszereket, így nehéz eldönteni, hogy mi számít „lényegében biológiai eljárásnak”.

Elég, ha csak egy betegségre hajlamosító gént vagyunk képesek kimutatni a sertésben, és máris szabadalmaztatható ez a tenyészanyagot javító módszer. Ha a szokásostól eltér a brokkoli összetétele, akkor az előállításának módját már le is lehet védeni.

Egyrészt érthető a nemesítő cégek törekvése a szabadalmi oltalomra: a jogdíjak révén megteremthetik maguknak a további kutatások anyagi bázisát, és védik az eljárást a „lopás” ellen.

Másrészt senki nem tudja megmondani, hogy mi az a legkisebb újító ötlet, ami innovációként még szabadalmaztatható, és mi az, ami már a hagyományos tenyésztési eljárásokat is akadályozná a jogdíjjal.

Fotó: agrarszektor.hu

Az Európai Parlament 1998-ban hagyta jóvá a Biotechnológiai találmányok oltalmáról szóló irányelvet, a bioirányelvet. Húszévnyi konfliktus után 2017-ben történt némi előrelépés az előírás helyes értelmezésére, de a múlt héten újra fellángoltak a viták. Münchenben ülésezik az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO), ahol a konvencionális növények szabadalmi kérdéseivel is foglalkoznak, és

több mint 20 szervezet készül demonstrációt tartani a növénynemesítés és állattenyésztés szabadsága mellett a szociáldemokraták, a baloldal és a zöldek támogatásával, mondván, hogy a nemesítés monopolizációjának nem szabad megtörténnie.

Arra szólítják fel az EPO-t, hogy azonnali hatállyal szüntesse meg az összes folyamatban lévő szabadalmi eljárást, mert szerintük minden jel arra utal, hogy továbbra is nyitott az ajtó a hagyományos nemesítési eljárások levédésére, annak ellenére, hogy azt elvileg tiltja az unió.

Bár 2004-ben az Európai Szabadalmi Hivatal ellenállt a Syngenta nyomásának, és nem védte le a „rákellenes” brokkoli nemesítésének vagy a több szárazanyagot tartalmazó paradicsom előállításának gyakorlatát, mégis gyakran elveszíti a pártatlanságát – állítják a tiltakozók.

A zöldek és a baloldal egy közös nyílt levélben moratórium meghirdetésére szólítja fel a döntéshozókat a nemesítést érintő szabadalmi ügyekben, mondván, hogy „a hagyományos módon előállított növényekre és állatokra tilos szabadalmi jogot formálni".

2017 óta gyakoribbá vált maguknak a nemesítési eljárásoknak a levédése, arra hivatkozva, hogy egy eddig ismeretlen génműködési mechanizmus feltárása tette lehetővé a tenyésztési módszert.

Neked ajánljuk
Ötven év múlva pusztává válhat Szerbia éléskamrája Összeomolhat a búzatermesztés a század végére A génszerkesztéssel szarvatlanított marhák átörökítik utódaikba a szarv hiányát A Coca-Cola is papírpalackokkal kísérletezik Egyre több az illegális hulladék Pécsen
Tovább a forrásra: agrarszektor.hu
Vissza
Hírfolyam