2019. október 14., Helén
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Átfogó országfásítási terv készül

Ősszel folytatódik az állami erdőkben az idei faültetési program, a tavaszi és őszi szezonban így akár csaknem ötvenmillió csemetével gyarapodhat az állomány. Az évtizedek óta tartó programoknak hála, Magyarországon folyamatosan nő az erdőterületek aránya.

Az ­Agrárminisztérium szerint ahhoz, hogy a klímaváltozásra megfelelően reagáljanak az ország erdészetei, hosszú távon jelentős modernizációra és kapacitásbővítésre van szükség a csemetekertekben.

Mintegy 22 millió facsemetét ültettek el az állami erdőgazdaságok február–március fordulójától április elejéig, a facsemeték kilombosodásáig, legközelebb pedig

idén ősszel, a lombhullás idején kezdődik az új erdősítési szezon, amikor várhatóan a tavaszinál is több csemetét ültetnek el

– tájékoztatta a Magyar Nemzetet az Agrárminisztérium.

A  mostani, tavaszi szezonban az állami erdőgazdaságok közül a legtöbb csemetét, mintegy négymilliót a Duna–Tisza-közi erdőket kezelő Kefag Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. ültette.

Az állami erdészetek mellett további több millió facsemetét ültettek el a magán-erdőgazdálkodók is.

Diákok fát ültetnek az Ipoly Erdő Zrt. területén, a Nógrád megyei Diósjenő közelében 2017. november 6-án. Az erdőben a 2014 decemberében bekövetkezett jégtörés okozott súlyos károkat
Fotó: MTI/Komka Péter

A jelenlegi erdők megfiatalításakor legtöbbször nemes­nyár- és akácfajokat ültetnek, amelyeket az őshonos nyár és tölgy követ.

A sorrendnek főként ­technológiai okai vannak: az őshonos fajokat a legnagyobb arányban természetes úton fiatalítják meg az erdészek, vagyis csak akkor kell ültetni, ha például az aszályos időjárás miatt elpusztulnak az erdőben maguktól növekvő csemeték.

Az akác- és nemes­nyár-kultúrerdők esetében a fiatalítás jellemzően csak emberi segítséggel, ültetéssel valósítható meg. Ugyanez igaz a fekete- és erdei fenyvesekre, amelyek elsősorban talajvédelmi szerepet töltenek be a kopár, erózióveszélyes vagy futóhomokos területeken.

A minisztérium szerint a klímaváltozás folyamatának ismeretében nagyon fontos, hogy megfelelő csemetéket használjanak az erdősítésekben.

Az ipari célú ültetvények egy-két évtizedes időszakra létesülnek, az őshonos erdők ültetésekor pedig százéves időtávban kell gondolkodni.

A kutatások és a gyakorlati tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy az elkövetkező ötven-száz évben visszaszorulnak az olyan hegyvidéki fafajok, mint a lucfenyő vagy a bükk, míg nőni fog a meleg, száraz körülményeket jobban elviselők, például a csertölgy térfoglalása.

A minisztérium szerint a jelenlegi csemeteszükségletet a hazai termelés képes fedezni, de hosszú távon jelentős modernizációra és kapacitásbővítésre van szükség ahhoz, hogy a megnövekvő igényt ki lehessen szolgálni.

Facsemeték
Fotó: MTI/Komka Péter

A magyar erdők jelenleg évente mintegy négymillió tonna szén-dioxidot kötnek meg, ami hétszázezer főre jutó éves kibocsátásnak felel meg.

Az erdők hatékonyan mérséklik a levegő hőmérsékletét is, akár hat-nyolc fokkal is hűtve azt, továbbá párologtatásukkal üdébbé teszik a környezetüket.

Az erdők ültetése a tulajdonosoknak hosszú távú befektetés is, hiszen a faanyag fenntartható módon megújuló nyersanyag, míg az erdőgazdálkodás kínálta munkalehetőség sok vidéki embernek jelent megélhetést.

Az Agrárminisztériumban jelenleg készül az átfogó országfásítási program tervezete, amelynek célja, hogy tovább növelje az ország fával borított területét.

Neked ajánljuk
Minden eddiginél jelentősebb fásítási programok kezdődnek Valódi lépésekre számíthatunk az öntözésfejlesztésben? Mennyire veszélyes a méhekre a szúnyogirtás? Közel 2000 új villanyautó került a magyar utakra az állami támogatásnak köszönhetően A csodavárás buktatóiról
Tovább a forrásra: magyarnemzet.hu
Vissza
Hírfolyam