2019. augusztus 22., Menyhért, Mirjam
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Agroverzum: tudományos élményközpont nyílt Martonvásáron

A Magyar Tudományos Akadémia által létrehozott tudománykommunikációs intézmény egy újonnan épült 1100 négyzetméteres, kétszintes épületben ismeretterjesztő központként és tudományos játszóházként működve évente 35-40 ezer látogatót lesz képes fogadni.

A Martonvásáron folyó agrárkutatás nem a kutatók ambíciójának kiéléséről, hanem rólunk és a holnapi kenyerünkről szól – mondta Áder János köztársasági elnök, miután hétfőn átadta, majd megtekintette a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Agroverzum Tudományos Élményközpontját.

Fotók: MTI/Koszticsák Szilárd

Áder János felhívta rá a figyelmet, hogy

csaknem ötszáz kutató gondoskodik arról is, hogy sok ezer magyar gazda jó minőségű vetőmaghoz jusson, és jó takarmánynövényeket adjanak az állattartó gazdáknak.

A köztársasági elnök kiemelte: Martonvásáron a kutatóknak 15-20 évre előre kell gondolkodniuk, hiszen a most felmerült igényekre nem holnap, hanem előrelátó, komoly tudást felhalmozó munkával sok év múlva adnak megalapozott válaszokat.

A hétfőn átadott Agroverzum az MTA első tudománykommunikációs intézménye, és a kormány 2015-ös döntése értelmében egy csaknem tízmilliárd forintos agrártudományos projekt része.

A köztársasági elnök rámutatott arra, hogy a kutatások szerint

a klímaváltozás szempontjából a Kárpát-medence sérülékenysége igen nagy, vagyis a jelenség sokkal erősebben, hamarabb és nagyobb mértékben lesz érezhető, mint máshol.

Lovász László, az MTA elnöke arról beszélt, hogy

az éghajlatváltozással és a környezetszennyezés súlyos következményeivel csak tudományos eredményekre alapozva van esély megküzdeni.

Ezért indították el a kormány támogatásával az agrárinnovációs centrum kialakítását, valamint az agrárturisztikai fejlesztéseket, mert csak így tudnak válaszokat adni a globális kihívásokra.

Az elnök jelezte, hogy az MTA martonvásári agrárkutató intézete ma is meghatározó kutatási tevékenységet folytat, hiszen

a martonvásári fajtákkal évi 130 milliárd forint értékű kalászos gabonát és kukoricát termelnek a magyar gazdák.

A martonvásári búzafajták 2018-ban a hazai vetésterület több mint 30 százalékát foglalták el, ezzel piacvezetők voltak.

Lovász László megjegyezte, hogy a talajtani és agrokémiai intézetük precíziós szoftverére alapozott szaktanácsadással tavaly mintegy 500 tonna nitrogénnel, ezer tonna foszforral és 1200 tonna kénnel

lehetett csökkenteni a műtrágya-felhasználást az országban.

Lovász László beszélt arról is, hogy távlati terveik megvalósításához társadalmi támogatás is kell, ehhez pedig be kell mutatni a tevékenységüket. Ezt szolgálja az Agroverzum egy leginkább a fiataloknak szóló kiállítással, amely kiemelten foglalkozik a klímaváltozás mezőgazdaságra ható következményeivel.

A mintegy tízmilliárdos projekt részeként közel egymilliárd forintból valósult meg a most átadott Agroverzum Tudományos Élményközpont, valamint a tavaly elkészült csaknem kéthektáros közpark, a Brunszvik-kert.

A tervek szerint 2020-ra megvalósuló új agrárinnovációs centrumnak egy 16 ezer négyzetméter alapterületű, újonnan épített háromszintes épület ad majd helyet, modern környezetet biztosítva mintegy 250 kutatónak.

Neked ajánljuk
Bécs, a rovarbarát város Eltűnt a szabadföldi paradicsom és paprika Steve Cutts: Hol van a víz? – Where is the water? Egyre rosszabb a helyzet: súlyos vízhiány fenyeget Több millió fát vágnak ki az új nepáli nemzetközi repülőtér építése miatt
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam