2019. október 20., Vendel
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Agroverzum: tudományos élményközpont nyílt Martonvásáron

A Magyar Tudományos Akadémia által létrehozott tudománykommunikációs intézmény egy újonnan épült 1100 négyzetméteres, kétszintes épületben ismeretterjesztő központként és tudományos játszóházként működve évente 35-40 ezer látogatót lesz képes fogadni.

A Martonvásáron folyó agrárkutatás nem a kutatók ambíciójának kiéléséről, hanem rólunk és a holnapi kenyerünkről szól – mondta Áder János köztársasági elnök, miután hétfőn átadta, majd megtekintette a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Agroverzum Tudományos Élményközpontját.

Fotók: MTI/Koszticsák Szilárd

Áder János felhívta rá a figyelmet, hogy

csaknem ötszáz kutató gondoskodik arról is, hogy sok ezer magyar gazda jó minőségű vetőmaghoz jusson, és jó takarmánynövényeket adjanak az állattartó gazdáknak.

A köztársasági elnök kiemelte: Martonvásáron a kutatóknak 15-20 évre előre kell gondolkodniuk, hiszen a most felmerült igényekre nem holnap, hanem előrelátó, komoly tudást felhalmozó munkával sok év múlva adnak megalapozott válaszokat.

A hétfőn átadott Agroverzum az MTA első tudománykommunikációs intézménye, és a kormány 2015-ös döntése értelmében egy csaknem tízmilliárd forintos agrártudományos projekt része.

A köztársasági elnök rámutatott arra, hogy a kutatások szerint

a klímaváltozás szempontjából a Kárpát-medence sérülékenysége igen nagy, vagyis a jelenség sokkal erősebben, hamarabb és nagyobb mértékben lesz érezhető, mint máshol.

Lovász László, az MTA elnöke arról beszélt, hogy

az éghajlatváltozással és a környezetszennyezés súlyos következményeivel csak tudományos eredményekre alapozva van esély megküzdeni.

Ezért indították el a kormány támogatásával az agrárinnovációs centrum kialakítását, valamint az agrárturisztikai fejlesztéseket, mert csak így tudnak válaszokat adni a globális kihívásokra.

Az elnök jelezte, hogy az MTA martonvásári agrárkutató intézete ma is meghatározó kutatási tevékenységet folytat, hiszen

a martonvásári fajtákkal évi 130 milliárd forint értékű kalászos gabonát és kukoricát termelnek a magyar gazdák.

A martonvásári búzafajták 2018-ban a hazai vetésterület több mint 30 százalékát foglalták el, ezzel piacvezetők voltak.

Lovász László megjegyezte, hogy a talajtani és agrokémiai intézetük precíziós szoftverére alapozott szaktanácsadással tavaly mintegy 500 tonna nitrogénnel, ezer tonna foszforral és 1200 tonna kénnel

lehetett csökkenteni a műtrágya-felhasználást az országban.

Lovász László beszélt arról is, hogy távlati terveik megvalósításához társadalmi támogatás is kell, ehhez pedig be kell mutatni a tevékenységüket. Ezt szolgálja az Agroverzum egy leginkább a fiataloknak szóló kiállítással, amely kiemelten foglalkozik a klímaváltozás mezőgazdaságra ható következményeivel.

A mintegy tízmilliárdos projekt részeként közel egymilliárd forintból valósult meg a most átadott Agroverzum Tudományos Élményközpont, valamint a tavaly elkészült csaknem kéthektáros közpark, a Brunszvik-kert.

A tervek szerint 2020-ra megvalósuló új agrárinnovációs centrumnak egy 16 ezer négyzetméter alapterületű, újonnan épített háromszintes épület ad majd helyet, modern környezetet biztosítva mintegy 250 kutatónak.

Neked ajánljuk
Ötven év múlva pusztává válhat Szerbia éléskamrája Összeomolhat a búzatermesztés a század végére A génszerkesztéssel szarvatlanított marhák átörökítik utódaikba a szarv hiányát A Coca-Cola is papírpalackokkal kísérletezik Egyre több az illegális hulladék Pécsen
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam