2019. augusztus 22., Menyhért, Mirjam
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Mi lett a Kárpát-medence több ezer hagyományos gyümölcsfajtájával?

A népmesei aranyalmából még mindig terem néhány kosárra való minden évben – kérdés, hogy az unokáink is látni, ízlelni fogják-e. Az agrártárca 1998-ban hozta létre Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeinek gyűjteményét. A jelenleg 300 tételes összeállítás 54 gyümölcstájfajta szakmai-történeti leírását tartalmazza.

Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye. Folyamatban van a fajta uniós oltalom alá helyezése, a cél, hogy bekerüljön a Hungarikumok Gyűjteményébe
Forrás: ng.hu/Kövecses Zsolt

A Bükk hegység lábánál uniós támogatással próbálják feléleszteni a hagyományos alma- és körtefajtákat.

Ha bárhol Magyarországon elmegyünk egy hipermarketbe, sarki boltba vagy vásárcsarnokba, nagy eséllyel ugyanazon néhány almafajtát találjuk meg: jonatánt, starkingot, idaredet. Ma már az európai almatermés túlnyomó többsége azon fajtákból áll, amelyeket gépesítve lehet termelni, és nagy tételben szedni. Fontos szempont az is, hogy a fajta állandó, megbízható terméshozamot garantáljon évről évre, illetve a gyümölcsök jól bírják a szállítást.

A Tibolddaróci Kapusi Kertben termett London pepin almák
Forrás: bajomi.eu/Bajomi Bálint

Nem volt ez mindig így! Csörgő alma, London pepin, gravensteini alma – egy letűnt világ hírnökei néhány példányban élnek már csak kis hazánkban. Szerencsére az utóbbi évtizedekben az ország több pontján indultak kezdeményezések a régi fajták felkutatására és fenntartására. Ezek egyike az őrségi központú Tündérkerthálózat. A program keretében szaporított gyümölcsfajták egy részét az interneten is meg lehet rendelni.

Kleszó András, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) tájegységvezetője elmondta: az Egerhez közeli Bükkalja tájegységben is hatalmas gazdagság rejlik ezen régi fajtákban. Ízben, megjelenésben rendkívül változatosak, és egyes esetekben ellenállók a nagyüzemi gazdaságokban problémát okozó betegségekkel szemben. Magyarország kultúrtörténete szempontjából is értéket őriznek az egyes tájakra hagyományosan jellemző fajták. A sokféle genetikai változat megőrzése a klímaváltozás miatt is fontos, hiszen így ki lehet válogatni és tovább lehet keresztezni olyan fajtákat, amelyek ellenállók a meleggel és szárazsággal szemben.

Szőlőtőkék között virágzó körtefa 2019 áprilisában Tard közelében, a szőlőhegyen Forrás: bajomi.eu/Bajomi Bálint

A Bükkalján a hagyományos gyümölcsgazdálkodási módok speciális életmódot jelentettek: az idősek felköltöztek a szőlőhegyre, és kalákában végezték a munkát. Az elmúlt évszázad során a társadalmi változások elsöpörték ezt az életformát. Ma már alig van jelenlét a hegyoldalakban; az egykor otthont adó vályogházak ma már csak düledeznek. Pedig ezek fontos kultúrtörténeti emlékek, amelyek a falusi, ökoszemléletű turizmus területén is kiaknázható lehetőséget jelenthetnének.

Almafacsemete a Tardi-legelő természetvédelmi területen
Forrás: bajomi.eu/Bajomi Bálint

A fenti problémákra próbálnak megoldást találni az EcoKarst nemzetközi pályázatban résztvevő magyar szakemberek. A projekt a Duna vízgyűjtőjén található karsztterületek védelmét és fenntartható fejlődését szolgálja azáltal, hogy a területek jelenlegi és lehetséges ökoszisztéma-szolgáltatásait elemzi. A program hét védett karsztterületen valósul meg, melyek részben hasonló természeti és gazdasági adottságokkal, problémákkal és kihívásokkal küszködnek. A projekt végére a 7 résztvevő közép-európai országban 7 helyi és egy közös stratégiát dolgoznak ki a „biodiverzitás-barát” (Pro-Biodiversity Business) üzleteket elősegítve.

Magyarországról a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóintézet (MTA ÖK) a 7 országban végzett párhuzamos elemzések egységes módszertanával, míg a BNPI a nemzeti park területének konkrét elemzésével járul hozzá a programhoz. 

A teljes cikk a National Geographic Magyarország weboldalán olvasható tovább.

Neked ajánljuk
Bécs, a rovarbarát város Eltűnt a szabadföldi paradicsom és paprika Steve Cutts: Hol van a víz? – Where is the water? Egyre rosszabb a helyzet: súlyos vízhiány fenyeget Több millió fát vágnak ki az új nepáli nemzetközi repülőtér építése miatt
Tovább a forrásra: ng.hu
Vissza
Hírfolyam