2019. augusztus 20., István
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Megújult állattartó telepek az őshonos fajokért

A Duna–Dráva Nemzeti Parkban megújult három állattartó telepen, ahol mintegy 1300 állatot, szürkemarhát, racka és cikta juhot nevelnek, jelentősen javultak az őshonos állattartás és -tenyésztés feltételei.

Magyarország természeti öröksége, természeti tőkéje olyan kincs, amellyel sok más európai ország nem büszkélkedhet, mert felélte az elmúlt évszázadokban – mondta Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Duna–Dráva Nemzeti Park (DDNP) állattartó telepei megújításának záróeseményén.

Závoczky Szabolcs, a DDNP igazgatója elmondta: a park 462 millió forint uniós és hazai forrásból három állattartó telepét újította fel az elmúlt években.

Megújult állattartó telep a Duna–Dráva Nemzeti Parkban Fotók: ddnp.hu

A megújult állattartó telepek egyike a Nagybajomhoz tartozó, gyéren lakott Homokpusztán van.

Czeferner Józsefné, Nagybajom polgármestere úgy véli, hogy a beruházás jó példája az ember és a természet harmóniájának, a homokpusztai telep lendületet adhat a térségnek, a tervezett évi 1500-nál is több látogatót fogadhat.

A kormány 2014 és 2020 között a Környezeti és energiahatékonysági operatív programból 38 milliárd forintot különített el a 10 nemzeti parki igazgatóság természetvédelmi fejlesztéseihez, a pénzből 92 beruházás valósul meg, és 100 ezer hektáron javul a környezet állapota.

A projektek 60 százaléka élőhelyrekonstrukció, 13 százaléka az élőhelykezeléshez tartozó infrastruktúrafejlesztés, 10 százaléka a védett értékek bemutatását szolgálja,

emellett jut forrás a természetvédelmi őrök eszközállományának javítására, s egyebek mellett a monitorozásra is.

Móring József Attila, a térség kereszténydemokrata országgyűlési képviselője, utalva a trianoni békeszerződés évfordulójára, arról szólt, hogy e tragédia következményeként Magyarországtól elvették természeti erőforrásainak kétharmadát, így a természetre szánt forrásoknak kiemelkedő jelentőségük van.

A Barcshoz tartozó Drávaszentesen karámrendszer és szociális létesítmény épült, Nagybajom-Homokpusztán

a racka juhok tartására alkalmas hodályt emeltek, a pásztoréletet bemutató kiállítást nyitottak, felújították az állattartásra szolgáló épületeket,

a Tolna megyei Nagydorogon pedig a cikta juhok tartását szolgáló telepüket fejlesztették, s mezőgazdasági gépeket vásároltak a területek kezeléséhez.

Mindezzel jelentősen javultak az őshonos állattartás és -tenyésztés feltételei a három helyszínen, ahol mintegy 1300 állatot, szürkemarhát, racka és cikta juhot nevelnek.

Neked ajánljuk
Bécs, a rovarbarát város Eltűnt a szabadföldi paradicsom és paprika Steve Cutts: Hol van a víz? – Where is the water? Le a lakkal! Így készül a vegyszermentes körömlakklemosó Kína napos oldala
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam