2019. június 26., János, Pál
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Konferencia a GMO-ról

A génmódosítás, a GMO-élelmiszerek haszna és veszélyei a leghevesebb vitákat kiváltó témák közé tartoznak, ezért minden erről szóló esemény izgalmas tud lenni. Ezt a témát tárgyalták múlt héten a Szent István Egyetem Villányi úti campusán is a Deák Tibor Szakkollégium szervezésében rendezett GMO-konferencián.

Az eseményen, talán a botrányt elkerülendő, nem a GMO-k mellett és ellen érvelők álláspontját ütköztették, ahogy a génmódosított növényekkel foglalkozó cégekről és a kérdés gazdasági aspektusairól sem igazán esett szó.

Inkább a génmódosítással foglalkozó, és emiatt kicsit elkerülhetetlenül abban lehetőséget látó tudósok és az élelmiszeriparban dolgozó cégek nézőpontját lehetett megismerni. Ami szintén tartogat érdekességeket, már csak azért is, mert a magyar élelmiszeripari cégek számára nem az a kérdés, hogy termesztenek/árulnak-e GMO-élelmiszereket, hanem hogy hogyan biztosítják, hogy nem árulnak ilyet.

GMO-val a migráció ellen?

Aki szerette volna fölvértezni magát érvekkel azzal kapcsolatban, hogy miért is szükséges a génmódosított szervezetek fejlesztése, az megtalálhatta a számítását a konferencián. A leggyakrabban elhangzó érv a génmódosított élelmiszerek mellett, amely a konferencia egyik refrénje is volt, az az, hogy az emberi népesség növekedésével és a mezőgazdasági termőterületek csökkenésével szükség van az újfajta megoldásokra ahhoz, hogy mindenkit meg tudjunk etetni a Földön.

Sági László, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont munkatársa például arra emlékeztetett, hogy a szárazföldi területek 35 százaléka mezőgazdasági terület, viszont ennek csak 6 százalékát lehet öntözni, vagyis a többi terület sokkal inkább ki van téve a klímaváltozás hatásainak.

2080-ra ráadásul pont a világ legnépesebb részein romlik majd igazán az agrárium termelékenysége.

Fotó: index.hu/Bődey János

Vagyis az egyre több embert egyre nehezebb lesz megetetni, amire Sági szerint nem válasz az organikus termelés, mert annak kutatások szerint nagyjából 20 százalékkal alacsonyabb a hozama átlagosan, mint a „normális”, nem biotermelésnek. A GMO-k viszont nagy szerepet játszhatnának, ha sikerül szárazság-, hőség- és betegségálló, vagy nagyobb tápértékkel rendelkező növényeket kifejleszteni.

Más kérdés, hogy a forgalomban lévő génmódosított vetőmagok jó részét nem ilyen klimatikus változásokra módosították, hanem arra, hogy például valamilyen rovarirtó mikotoxint termeljen, vagy hogy rezisztens legyen bizonyos gyomirtó szerekre.

Sági szerint ez azért is nagyon fontos, mert sok társadalmi jelenség, így az Arab Tavaszként ismert forradalmak és a migrációs hullámok hátterében is meg lehet találni az élelmiszerhiányt, az élelmiszerárak emelkedését, vagy konkrétan az éhezést.

Ez a nézőpont a tudományos világban elég általános. Erre jó példa, amit Dr. Mézes Miklós, az MTA tagja és az SZIE professzora említett előadásában, az a 2016-os nyílt levél, amelyet több mint száz Nobel-díjas tudós írt alá. A tudósok a nem kis tekintélyüket az aranyrizs nevű génmódosított rizsfajta támogatására használták fel, amely béta-karotint termel, és így több A-vitamint juttat a szervezetbe.

A Greepeace aktivistái viszont a génmódosítás elleni tiltakozásul 2013-ban feldúltak egy kísérleti aranyrizsvetést a Fülöp-szigeteken, amit a Nobel-díjasok, ahogy Mézes emlékeztetett, emberiségellenes bűnnek nyilvánítottak. Miért?

Mert évente több mint százezer gyerek hal meg a világon A-vitamin-hiányban, ezen pedig az aranyrizs segíthetne. A terméket azóta több országban is engedélyezték, igaz, annyira nem válik be, mint a fejlesztői gondolták, részben mert a rizsben keletkező béta-karotin aratás után viszonylag hamar lebomlik.

A teljes cikk itt olvasható tovább.

Neked ajánljuk
Megújult állattartó telepek az őshonos fajokért Megtizedelik a túlszaporodott medvéket és farkasokat Szlovéniában Percenként két futballpályányi esőerdő tűnik el a Föld színéről 3 milliót is lehet nyerni a napelempályázaton Új magyar hulladékgazdálkodási stratégia készül
Tovább a forrásra: index.hu
Vissza
Hírfolyam