2019. november 19., Erzsébet
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Klímaváltozás: A búza- és kukoricatermés várható alakulása Magyarországon

A klímaváltozás a gabonafélék magyarországi termesztésére is jelentős hatással lehet: változhat az optimális vetési idő, és csökkenhetnek a terméshozamok – derül ki a NAIK Agrárgazdasági Kutató Intézet (NAIK-AKI) legfrissebb felméréséből.

A kutatóintézet megjegyzi: az éghajlatváltozáshoz úgy lehet hatékonyan alkalmazkodni, ha rendelkezésre állnak országosan reprezentatív, valós üzemi szintű agromenedzsment adatokra alapozott hatásvizsgálatok. Kutatásukban egy speciális szimulációs növénytermesztési modellt használtak, és különböző klímaszcenáriókkal becsülték meg a 2021 és 2100 között várható őszibúza- és kukoricahozamokat.
Az AKI szerint – több regionális klímamodell szimulációs eredményének figyelembevétele alapján – 

a jelenlegi agrotechnika alkalmazása mellett a búza hozamának kisebb, míg a kukorica hozamának nagyobb mértékű csökkenése várható.

Fotó: magyarmezogazdasag.hu

Feltételezve, hogy a termelők folyamatosan alkalmazkodnak a változó időjáráshoz, és keresik az optimális vetési és betakarítási időpontokat, az őszi búzánál

  • a klímaváltozás hatására 2050-ig több mint 9 nappal, 2100-ra pedig átlagosan 12 nappal tolódik későbbre a vetés ideje;
  • a betakarítás ideje 2050-ig 9 nappal, 2100-ra pedig 17 nappal hamarabb indulhat meg a jelenlegi viszonyokhoz képest;
  • a búzahozamok 2050-ig várhatóan 8 százalékkal, 2100-ig pedig 21 százalékkal csökkenhetnek, bár az eredmények jelentősen szórtak.

A pótlólagos műtrágyázás és öntözés – mint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási eszközök – a búzánál számottevően nem állítják meg a hozamcsökkenést a modell szerint. A kukoricánál

  • a klímaváltozás hatására 2050-ig csaknem 10 nappal tolódik előre a vetés ideje, a 2100-as évekre pedig átlagosan 14 nappal;
  • a betakarítás 2050-re 17, 2100-ra 31 nappal előbb történhet, mint a mostani gyakorlatban;
  • a kukorica hozamai 2050-ig várhatóan 18 százalékkal, 2100-ig pedig 28 százalékkal csökkenhetnek, de az eredmények bizonytalansága a klímaszcenáriók függvényében igen nagynak mondható.

A kukoricánál a pótlólagos műtrágyázás valamelyest csökkentheti a hozamveszteséget, az öntözéssel kiegészített pótlólagos műtrágya pedig drasztikusan javítja a hozamot: 2050-ig akár hozamnövekedés is elképzelhető.

Neked ajánljuk
Vegyszermentes veteményesek, avagy virágokkal a kártevők ellen Nem csak a klímaváltozás sújtja a hazai szőlő- és borágazatot Elsőként térképezték fel a batátavírusokat hazánkban Új élet meglévő daraboknak, hulladék nélküli szabás vagy éppen slow fashion? A kozmetikumok a felesleges csomagolás bajnokai
Tovább a forrásra: magyarmezogazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam