2019. július 19., Emília
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Válságossá válhat a helyzet Afrikában – korábban érkezett a szárazság

A klímaváltozással együtt járó szárazság nyomán egyre nagyobb táplálékhiánnyal és egyre magasabb élelmiszerárakkal kell számolni, de még nincs késő ahhoz, hogy ezeken a kilátásokon egyénenként is változtassunk.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) és a Világélelmezési Program (WFP) szerint

soha nem látott mértékűre emelkedhet az éhezők száma Dél-Szudánban: közel 7 millió ember élelmezési helyzete válhat válságossá július végéig.

Az afrikai országban a megszokottnál korábban érkezett a száraz évszak, ami várhatóan elhúzódik, miközben a tavalyi termésből már nem sok maradt. Ezt tetézi a tartós gazdasági instabilitás, és az elmúlt évek fegyveres konfliktusának hatásai, amelyek miatt az emberek még nehezebben jutnak táplálékhoz. Az élelmiszerek megdrágultak a tavalyi kevés termés miatt, és a piaci folyamatok sem megfelelően működnek.

Szíriai asszony szárazság idején Fotó: mult-kor.hu

A békemegállapodás és a politikai stabilitás kulcsfontosságúak lennének a humanitárius segítségnyújtás kiterjesztéséhez, és ezáltal az emberek túlélésének és a mezőgazdasági termelés folytatásának biztosításához.

Az egyre szélsőségesebbé váló időjárás egyértelművé teszi: a klímaváltozás a szemünk előtt zajlik, és az életünkre is hatással van. Ez az egyik fő oka annak is, hogy az éhezés világszerte is egyre nagyobb méreteket ölt.

A kiszámíthatatlan és kedvezőtlen feltételek mellett nehéz annyit termelni, hogy az egyre nagyobb népességszámú emberiséget jóllakassuk. Aggodalomra azonban nincs ok, még nem késő változtatni – vélik a FAO szakértői, akik szerint valódi tettekre van szükség a klímaváltozás ellen, hogy a bolygón mindenki hozzáférjen a tápláló és egészséges élelemhez.

A szakértők szerint bárki becsatlakozhat az éhezés elleni küzdelembe, ha étrendje fenntartható és változatos

(hetente legalább egyszer a hús helyett lencse, bab vagy csicseriborsó), kevesebb élelmiszert hagy kárba veszni, hiszen minden évben a megtermelt élelmiszer mintegy harmadát dobjuk ki, ha takarékosan bánik a vízzel, tiszta talajokra és vizekre törekszik, továbbá vásárláskor előnyben részesíti a helyi termelők által előállított élelmiszert.

Neked ajánljuk
Vége a magyar málnának – bekövetkezett, amitől sokan tartottak Zuhé helyett napra és szélre ácsingóznak Diákok idegenelik a búzát a vetőmagültetvényeken (képgaléria) Lehet, hogy túlzásba visszük a mosást? Görögországban jó fogás a hulladék
Tovább a forrásra: napi.hu
Vissza
Hírfolyam