2019. szeptember 19., Vilhelmina
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Nem a mezőgazdaság fog megvédeni minket a klímakatasztrófától

Hiába csökkenne az EU-ban és más fejlett országokban a zöldmozgalmak hatására a marhahús iránti kereslet, az éhezéssel is küzdő fejlődő országokban és az eltérő kultúrájú társadalmakban végbemenő változások növelik a globális termelést a 2020-as évek végéig. Az élelmiszerárak és a termőterületek mérete viszont hosszú távon a jelenlegi szint körül stabilizálódhat.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), valamint az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a 2019 és 2028 közötti időszakra vonatkozó friss jelentésében rámutatott, hogy a mezőgazdasági termékek iránti globális kereslet 15 százalékkal nő a következő évtized során. A mezőgazdasági termelés bővülésének üteme azonban ennél is gyorsabb lesz valamivel, ami azt eredményezi, hogy a legfontosabb agrártermékek inflációval kiigazított ára stagnálni vagy csökkenni fog.

Emelkednek a terméshozamok és nő a termelés intenzitása a technológiai innovációknak köszönhetően, miközben a mezőgazdaság által használt földterületek nagysága nagyjából változatlan marad.

Rizspalántát ültet egy nepáli földműves a monszunesőben egy teraszos kialakítású termőföldön. A nagyjából négyhetes rizspalántákat Nepálban a monszunévszakban, júniustól augusztusig ültetik ki a földekre, és bugáikat fajtától függően október és december között takarítják be. Az ország földművelésügyi és állattenyésztési minisztériuma szerint idén július 8-ig a rizsföldek 23 százalékát sikerült beültetni. A dél-ázsiai állam terültetének 17 százaléka termőföld, az össztermelés (GDP) 39 százalékát a mezőgazdaság adja
Fotó: MTI/EPA/Narendra Sresztha

A mezőgazdasági eredetű üvegházhatású gázok kibocsátása – amely a globális kibocsátás 11 százalékát teszi ki – évente 0,5 százalékkal nő a következő egy évtizedben, lassul az ütem az előző tíz évben mért 0,7 százalékos éves átlaghoz képest.

Mindazonáltal a mezőgazdaságot fenyegető szokásos kockázatok mellett új bizonytalanságok jelentek meg.

Ezek közé tartoznak a kereskedelmi feszültségek által okozott zavarok, a növény- és állatbetegségek terjedése, az antibiotikumrezisztencia növekedése, az új növénynemesítési technikák szabályozása és az egyre szélsőségesebb időjárás. Bizonytalansági tényezőt jelentenek a változó élelmiszerfogyasztási szokások, amelyeket egészségügyi okok, fenntarthatósági szempontok, valamint a világszerte megfigyelhető, riasztó mértékű elhízás elleni küzdelem alakít.

A 2015. augusztus 29-i képen a világörökséggé nyilvánított szulamani buddhista templomegyüttes előterében szánt ökrökkel egy férfi a mianmari Baganban
Fotó: MTI/EPA/Lynn Bo Bo

A legfontosabb élelmiszeripari termék többségének ára évi 1-2 százalékos ütemmel fog csökkeni a következő tíz évben, ami kedvez a fogyasztóknak, de problémát jelenthet a termelőknek. A globális kereslet növekedését a lélekszám gyarapodása mellett a fejlődő országokban a fogyasztók jövedelmének emelkedése, míg a fejlett országokban az egészség- és környezettudatosabb étkezés fogja hajtani.

A globális élelmiszer-ellátási biztonság szempontjából létfontosságú a kereskedelem. Ken Ash, az OECD kereskedelemért és mezőgazdaságét felelős igazgatója rámutatott: azok a régiók, ahol gyorsan növekszik a lakosság, így Afrikának a Szahara alatt fekvő része vagy Dél-Ázsia nem feltétlenül tudják jelentősen növelni az élelmiszer-termelést, ezért nagyon fontos, hogy „minden kormány támogassa a nyitott, átlátható és kiszámítható agrár-élelmiszerpiacokat”.

A bolygó szárazföldjeinek közel 40 százalékát használja a mezőgazdaság, ennek a területnek mintegy 70 százalékát legelők teszik ki.

Kukorica- és árpatábla a baden-württembergi Eschelbach közelében 2019. július 3-án. A legnagyobb vetésterületet és a legnagyobb terméshozamot magáénak tudó Franciaország után Németország Európa második legjelentősebb gabonatermesztő állama, amely 2016-ban 45,4 millió tonna gabonát takarított be
Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek

Az OECD/FAO-jelentés készítői szerint a következő tíz évben nem változik a mezőgazdasági területek nagysága, de változik az arány, csökken a legelők nagysága, a megművelt földeké viszont növekszik.

A mezőgazdasági termelés növekedésének oroszlánrésze a feltörekvő és fejlődő országokra jut, ami részben a beruházások növekedésének és a technológiai fejlődésnek tudható be, részben pedig annak, hogy ott – Latin-Amerikában – találhatók bevonható források. Emellett a kereslet növekedésének gyorsulása (India, Afrika) is a termelés fokozásához vezet. Sokkal szerényebben növekszik majd a mezőgazdasági termelés a fejlett országokban, Észak-Amerikában és Európában, ahol a terméshozamok és a termelékenység is magas szinten áll, és a környezetvédelmi politikák korlátozzák a bővítési lehetőségeket.

Neked ajánljuk
Az ínyencek veszik a mangalicát Komoly veszélybe kerülhet a banántermelés az éghajlatváltozás miatt Párizs háztetőin elkezdtek növényeket termeszteni A 2019-es nemzetközi asztrofotó-pályázat kategóriagyőztes képei (képgaléria) A méhlepényig eljuthat a várandós nők által belélegzett szennyezett levegő
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam