Klímaváltozás – mit lépnek az európai borosgazdák?

A spanyolországi Ribera del Duero borrégió Viña Mayor névre hallgató gazdaságában már a szőlősorok telepítésén is látszik, hogy a klímaváltozás alapvetően fogja megváltoztatni a szőlőtermesztés és a bortermelés ma ismert gyakorlatát – írja összeállításában a Financial Times.

A gazdaság, amely eddig elsősorban a Tempranillo szőlőfajtáról volt híres, ma már inkább a Garnacha szőlővel kísérletezik, ezt pedig a moseli borvidék borászataiban alkalmazott úgynevezett bakos művelési módhoz illeszkedő módon telepítik. Az átlaghőmérséklet folyamatos emelkedése miatt kellett váltani, és az eddigiektől eltérő telepítési és művelési technológiára áttérni. A Garnacha érési időszaka jelentősen hosszabb, mint a Tempranilóé, ezért a szőlőt – a forróbb éghajlat ellenére is – hosszabb ideig lehet a tőkén hagyni anélkül, hogy megbomlana a cukor, a savak és az aromaanyagok egyensúlya. Így a későbbi szüret sem okoz majd gondot.

Az egyre inkább terjedő úgynevezett bakos művelés a vízhiány ellen is hathatós védelmet nyújt a szőlőknek a hagyományosan száraz vidéknek számító mediterrán térségben.

Fotó: privatbankar.hu

Ma még a kőolaj, de a jövőben már a víz lesz az első számú stratégiai nyersanyag – mondja Almudena Alberca, a Viña Mayor borgazdaság műszaki igazgatója, hozzátéve a vízhiány számos ültetvényt fog kipusztítani, ahogy az Ausztrália melegebb vidékein már meg is történt. Az idei extrém nyári meleg már most is sok gondot okozott a francia borvidékeken. Így például a bordeaux-i régióban idei mért legmagasabb, 41,2 Celsius-fok alaposan meg is viselte az ültetvényeket.

Ha ma hibát vétesz, az ötven év múlva is megbosszulja magát

A klímaváltozás mostantól arra kényszerítheti a bortermelőket, hogy már csak az elemi túlélés érdekében is alapvetően gondolják újra eddigi telepítési és gazdálkodási gyakorlatukat.

Ha ma hibát vétesz, az minimum ötven évre fogja alapvetően meghatározni a szőlőbirtok sorsát – mondja Pascal Chatonnet, aki egy családi borgazdaságot vezet Bordeaux-ban, és egyben egy nemzetközi borminősítő intézet tulajdonosa is.

A huszadik század eleje óta átlagosan 1,4 Celsius-fokkal emelkedett a hőmérséklet a világ borrégióiban

– állapítja meg egy a szőlészettel és borászattal foglalkozó amerikai tanintézet (Evenstad Center for Wine Education) tanulmánya, és az előrejelzések szerint az elkövetkező ötven évben ez az érték további két fokkal emelkedhet meg.

A növekedés főleg Dél-Európában lesz figyelemre méltó, a spanyol Rioja borrégióban mintegy két fokkal emelkedhet az átlag középhőmérséklet, míg Bordeaux-ban, a portugál Douróban és az olaszországi Piemontban 1,8 fokos emelkedést jeleznek előre. Galícia egyik jelentős szőlőtermesztő vidékén, a Ribera del Duero régióban például csak az elmúlt öt évben mintegy fél fokkal emelkedett meg a hőmérséklet.

A tanninra vigyázni kell

A szőlősgazdák a szüret idejét általában a termés minőségét alapvetően befolyásoló tényezők mérlegelése után határozzák meg. Ezt gyakran nagyon gondos számítások előzik meg. Ahogy a szőlő érik, a fenolok – melyek meghatározzák a vörösbor színét, ízét és aromáját – egyre komplexebbekké, összetettebbekké válnak, míg az alkoholszintet befolyásoló cukortartalom is folyamatosan nő. Ezzel egy időben csökkennek a savak, melyek a bor frissességét határozzák meg. Jó években ezek az értékek szinkronban vannak. ilyenkor lehet jó termésre számítani; komplex fenolok, telt savak és bőséges cukortartalom – valahogy így lehet leírni a siker receptjét.

A klímaváltozással együtt járó állandó hőmérséklet-emelkedés miatt a szőlő cukortartalma hamarabb éri el a kívánt szintet, megelőzve a többi komponensét, így a szüretet érdemes lenne kettő vagy akár négy héttel is előrébb hozni a megszokott időhöz képest.

A korai szedés miatt azonban elveszhetnek a komplex aromák, ízek, míg a késői szüret a sav és alkoholtartalom alacsony szintjét eredményezheti.

A cikk a privatbankar.hu oldalán olvasható tovább.