2019. december 11., Árpád
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Afrika válhat a méztermelés fellegvárává

Egy kanadai segélyszervezet révén három hetet töltött az Ontarióban élő Csincsa Tibor Etiópiában méhész szakértőként. Már az előkészületek során rá kellett döbbennie, hogy abszolút félretájékozott erről a százmillió lakosú országról, amely tízszer akkora területű, mint Magyarország.

Iskolai tanulmányaim alapján sivatagi országnak képzeltem, de itt találhatók a legnagyobb édesvízkészletek egész Afrikában. Az itteni nagy tavak táplálják a több országot öntöző Nílust is. Az ország hegyvidéke mellett eltörpül az Alpok, mivel a 4000 métert meghaladó csúcsok száma 20 (!) fölött van. A magashegységi klíma miatt a hőmérséklet kellemes 20-25°C körül van egész évben (a sivatagi részeket leszámítva). Maga a milliós főváros Addis-Abeba is 2300 méter magasan fekszik.

A vegetáció rendkívül változatos és buján zöldellő. 6500 jelentős virágos növény van, amiből 1500 méhészeti szempontból jelentős nektárforrás. Ebből 400 (!) azon növényfajok száma, melyekről potenciális fajtaméz termelhető. Akácból 14 őshonos található itt, az éppen virágzó látható az 1. képen (hetekig nyílik, sosem fagy el, mert nincs fagy).

Virágzó akác Fotók: magyarmezogazdasag.hu

Etiópiában öt őshonos mézelőméhfaj (nem fajta!) él. Nekem az Apis mellifera scuttellata alfajjal volt dolgom, ami lényegesen agresszívabb, mint az otthoni krajnai vagy olasz (az amerikai „gyilkos méhhez” áll közel.) Ránézésre, méretre hasonló, de a sötét szín dominál. Nagyon jól gyűjtenek, s ami a lényeg, semmiféle gyógykezelést, élősködő kontrollt nem igényelnek, bár az összes méhbetegség megtalálható az országban a költésrothadástól az atkáig. Ennek köszönhetően a bioméztermelés kézenfekvő, bár sokan ennek tudatában sincsenek, hogy lényegében azt termelnek. Az ország nagy része még műtrágyát sem látott, nemhogy gyom- vagy rovarirtót.

Az ország méhésztörténelmét (is) ezer években mérik. Jelenleg évi 50 ezer tonnás méztermeléssel Afrikában az első helyen állnak, s az 5,1 millió kaptárral Kína, India, Törökország után következnek a világranglistán. Az ország nektárkészletét félmillió tonnára (!) becsülik a nyugati szakértők. Tehát jelenleg ennek csak egytizedét használják ki.

Méhészlakás Afrikában

Az országban egymillió háztartás méhészkedik, többnyire ősi, fatörzsből vájt kaptárakkal, amiket a fákra függesztenek, hangyák és más kártevők ellen.
Ezekből 5-9 kg mézet nyernek évente. A kenyai felsőléces kaptár képviseli az átmenetet (2%), amiből már 40-50 kg mézet is nyernek. A modern kaptárak (3%) 80 kg, és efölött termelnek. Legtöbb helyen évente kétszer pergetnek (ha nem fajtamézet termelnek) az esős évszakhoz igazodva.

Figyelemre méltó, hogy az ősi és a kenyai kaptárakból is kivágják a mézes lépeket, tehát mindig (évente kétszer) új lépet építenek a méhek. Emiatt a lépkészlet hihetetlenül tiszta, csaknem fehér, minden szermaradványtól, szennyeződéstől mentes, a gyógyszeripari minőség termelése adott. Az évi viasztermelés 5 ezer tonna. Potenciálisan ennek is a tízszerese lenne megtermelhető évente.

A Méhészet című újságban megjelent teljes cikk a magyarmezogazdasag.hu oldalán olvasható tovább.

Neked ajánljuk
A biodiverzitás évét hirdették meg 2020-ra „A legszebb konyhakertek” programban Vegyszermentes veteményesek, avagy virágokkal a kártevők ellen A marha útja (rajzfilm) Gyorsvonatokkal zöldítene a KLM is Nem csak a nagyvállalatok engedhetik meg maguknak a fenntarthatóságot
Tovább a forrásra: magyarmezogazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam