2019. szeptember 19., Vilhelmina
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Sasok, sólymok, törpejuhok… Mi újság a Górés tanyán?

Kiss Róbert 1996 óta él és dolgozik a Hortobágyi Nemzeti Park madármentő állomásán, a Tiszafüred közelében fekvő Górés tanyán. Munkája mellett madarakat gyűrűz, solymászkodik, juhászkodik, és ritka baromfifajtákat is tart. A magyarmezogazdasag.hu legutóbb öt éve járt nála, s most kíváncsiak voltak, mi is történt azóta a tanyán, melyet ma már országhatárainkon túl is sokan ismernek a kiemelkedő eredményeknek köszönhetően. Dr. Tóth Zsigmond írása.

Az elmúlt bő két évtizedben, mióta Kiss Róbert a mentőállomáson dolgozik, több mint 2600 madarat engedtek szabadon felépülésük után. Mivel elsősorban ragadozómadár-mentéssel foglalkoznak, nem meglepő, hogy gyakorlatilag az összes hazai költő és vonuló faj – néhány igen ritka vendégtől eltekintve – megfordult náluk, a halászsastól a füles kuvikig.

Fotó: magyarmezogazdasag.hu

Vadlúdfogás sólymokkal

A szabadon engedett madarak későbbi sorsát is – hála a színes gyűrűs jelöléseknek – ma már a szakemberek igen jól nyomon tudják követni, még több érdekes megfigyelésre tehetnek szert. Így például egy alkalommal egy mérgezett rétisas került a mentőállomásra tél elején, de márciusra már olyannyira megerősödött, hogy szabadon lehetett engedni. Néhány nap múlva Finnországból jelezték, hogy megkerült a madár, mégpedig igencsak kimerült állapotban. Kiss Róbert sokat gondolkodott ezen, s kirajzolódott, hogy a szóban forgó egyed – elengedését követően – erején felül, szinte pihenés nélkül finnországi költőhelyére igyekezett. Nem késlekedhetett, hogy párjára még időben rátalálhasson.

Egy másik alkalommal a Zemplénből hoztak a Górés tanyára egy fiatal, mérgezés tüneteit mutató szirti sast. Szüleit a megkerülése környékén elpusztulva találták, ők feltehetőleg többet fogyasztottak a mérgezett táplálékból.

A gazda egy ouessant tenyészkossal Fotó: magyarmezogazdasag.hu

A fióka nagymértékben rá volt utalva a szülei segítségére, hiszen még nem tudta, hogyan, mire vadásszon. Amikor már kellően megerősödött, és el tudták engedni, rétisasokhoz csatlakozott a fiatal szirti rokon, ugyanis a Hortobágyon elsősorban rétisasok tanyáztak ekkoriban. Tőlük leste el a vadlibafogás rejtelmeit, s idővel kifejezetten vadliba-specialistává vált. Fiatal korát meghazudtolóan igen eredményesen vadászott ezekre a madarakra, annak ellenére, hogy a szirti sas zsákmánylistáján egyébként nemigen akad vadliba. Kiss Róbert kollégái is hosszú időn keresztül be tudták azonosítani a Hortobágyon a színes gyűrűvel ellátott, vadlibára vadászó példányt.

De nemcsak a ragadozómadár-, hanem például a gólyamentés is igen szép eredményeket hozott.

A tanyáról gyógyultan elengedett egyedek közül nem egyet Dél-Afrikából jelentettek vissza, sőt, egyszer a tiszafüredi polgármester levelet kapott Etiópiából, Amboi elöljárójától, melyben tájékoztatta őt, hogy a település határában egy a Górés tanyán jelölt példány gyűrűszámát sikerült leolvasni.

Az utóbbi években sólymokat is felhasznál Kiss Róbert gyűrűző a munkája során. Az erre kiképzett madarak a vadlibát kíméletesen megfogják, majd a gyűrűző a lúdra színes nyakgyűrűt helyez. Elsősorban nagy lilikeket és nyári ludakat jelölnek ezzel a módszerrel. A jelölt nagy lilikek közül láttak már néhány vonuló egyedet Olaszországban is.

Karakül juhok Fotó: magyarmezogazdasag.hu

Flamingó és borzas gödény

Érdekesség, hogy a Górés tanyán élő állatok sok különféle madarat vonzanak a tanyára, illetve annak környékére. Így, amikor a magyarmezogazdasag.hu munkatársai ott jár­tak, a birkahodályban kuvik lakozott, Róbert pedig egy forró nyáron megfigyelt rózsás flamingót is. Egy alkalommal pedig egy jókora borzas gödény húzott el a feje fölött, igazi ősállat benyomását keltve.

A teljes riport a magyarmezogazdasag.hu-n olvasható tovább.

Neked ajánljuk
Az ínyencek veszik a mangalicát Komoly veszélybe kerülhet a banántermelés az éghajlatváltozás miatt Párizs háztetőin elkezdtek növényeket termeszteni Norvégiában már rég rájöttek, hogyan kellene védekezni a tömegturizmus ellen Egy új innováció véget vethet a kávékapszulák rossz hírének
Tovább a forrásra: magyarmezogazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam