Valódi lépésekre számíthatunk az öntözésfejlesztésben?
A klímaváltozás miatt is kulcsfontosságú az öntözésfejlesztés, a vízgazdálkodás hatékonyabbá tétele a hazai agrárium versenyképességének növeléséhez. Több előremutató lépésről számolt be a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A következő 10 évben 170 milliárd forint jut az öntözési vízkínálat és vízkereslet fejlesztésére.
Miért nem öntöznek a gazdálkodók?
Az öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról szóló kormányhatározat kapcsán 2018-ban végzett kamarai igényfelmérés során mintegy 1,2 millió hektár területet, több mint negyvenezer gazdálkodó igényeit sikerült felmérni a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével.
A kutatás többek között feltárta, hogy helyenként nem áll rendelkezésre felszíni víz, és sok gazdálkodó tart a bürokratikus terhektől, hátráltató tényező az elaprózódott birtokszerkezet, illetve a termelői együttműködések hiánya, a tulajdonosi hozzájárulások megszerzésének bonyolultsága, egyes területeken vízátvezetési anomáliák. Emellett a fejlesztés csak hosszabb távon térül meg, és komoly önerő kell a beruházáshoz és a fenntartáshoz.
Mik a tervek?
Az előirányzott feladatok egyaránt vonatkoznak vízkínálati és vízkeresleti fejlesztésekre, ezeket támogató intézkedésekre.
A hatékony öntözés kidolgozása, jogszabályi egyszerűsítések, speciális magán- és közérdekű vízátvezetési szolgalom megteremtése, az öntözött területen elővásárlási és előhaszonbérleti jogok kialakítása, szakhatósági – talaj-, környezet- és természetvédelmi – engedélyek egyszerűsítése tartozik a végrehajtandó feladatok közé. Emellett egy olyan öntözési igazgatási szerv kialakítása, amely szakmailag és jogilag is segíti a termelőket.
Támogatást kap a mezővizes középfokú oktatás, valamint a szaktanácsadást és a felnőttképzést is megerősítik, illetve az öntözési ismeretek elterjesztése érdekében bemutató központot alakítanak ki.
A következő tíz évben 170 milliárd forint áll rendelkezésre az öntözési vízkínálat és vízkereslet fejlesztésére.
Hét kiemelt beruházásnak már az előkészítése is folyik: a Homokhátság, valamint a Szarvas-holtág vízpótlása; a Keleti-főcsatorna és övcsatornáinak rekonstrukciója, kapacitásbővítése; Jánossomorja és térségének vízpótlása; Tiszakécske öntözőcsatornái; a Taktaközi-öntözőcsatorna; kettős működésű csatornák rekonstrukciói, kiemelten a Hajdúságban.
A termelői vízkereslet fejlesztését, az öntözéses gazdálkodás elterjesztését, valamint szakmai és jogi támogatását pedig a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) ügygondnoksága alatt lévő öntözési igazgatási szerv hivatott felkarolni, az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárásokkal kapcsolatos feladatok, valamint erdészeti igazgatási feladatai mellett.
