2019. december 9., Natália
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Mennyire veszélyes a méhekre a szúnyogirtás?

Hogyan zajlik Magyarországon a szúnyogirtás? Milyen környezetkárosító hatását ismerjük a védekezésnek? Mi lesz a méhekkel? – kérdezték az olvasók a magyarmezogazdasag.hu szerkesztőségét, ők pedig továbbították a kérdéseket az országos szúnyogirtást koordináló Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak. Mukics Dániel tűzoltó őrnagy válaszait változatlan formában adták közre.

A szúnyogok elleni harcot idén is – ahogyan 2013 óta minden évben – a katasztrófavédelem irányítja. Ennek az az oka, hogy 2013-ban addig nem látott árhullám vonult le a Dunán, és ez extrém mértékű szúnyoginváziót eredményezett.

A törvényhozás akkor úgy döntött, hogy az árvízi védekezés mellett az árvíz miatti szúnyogártalom elleni védekezést is a katasztrófavédelem feladatai közé utalja.

Azóta minden évben a katasztrófavédelem irányítja a szúnyogok elleni központi védekezést. Az egységes fellépés így költséghatékonyabb, hiszen nagy dózisban kedvezményes áron beszerezhetők a védekezéshez szükséges eszközök, valamint összehangoltabb és gyorsabb, hiszen csak egyetlen szervezetnek kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia.

Légi szúnyogirtás Antonov An-2 típusú repülőgéppel Nagykanizsa felett
Fotó: MTI/Varga György

A katasztrófavédelem tehát nemcsak akkor kerül kapcsolatba a méhekkel, amikor kihívják a tűzoltókat egy-egy otthonba beköltözött és felbőszült méhraj miatt, hanem a szúnyoggyérítés kapcsán is.

Idén minden eddiginél nagyobb területen zajlik a szúnyogok elleni küzdelem, hiszen extrém szúnyoginvázió alakult ki. Ennek oka, hogy májusban szinte minden nap esett az eső, ez pedig a legtöbb folyónkon árhullámhoz vezetett. Olyan helyen is létrejöttek pocsolyák, elszórtan kis területű, de nagyszámú lárvatenyészőhelyek, ahol ez nem, vagy csak ritkán jellemző.

A szúnyogok nagyon nagy területen helyezik el a petéiket, amelyek aztán csak akkor kelnek ki, amikor minden időjárási körülmény adott ahhoz, hogy ki is fejlődjenek. A peték akár több évig is áttelelnek. Egy ideihez hasonló esős tavasz és forró nyár esetén pedig nemcsak a tavalyi, hanem több év peteállománya indul fejlődésnek, és ez vezet olyan szúnyoginvázióhoz, mint ami idén megnehezítette a nyári kint tartózkodást.

A katasztrófavédelem által irányított központi szú­nyoggyérítési program idén április 30-án kezdődött.

Első lépésként biológiai módszerrel csökkentették a szakemberek a szúnyoglárvák számát. Ez kevésbé látványos, mint a kifejlett szúnyogok permetezése, de megfelelő körülmények között jelentősen csökkenti a rovarok utánpótlását.

Az eljárás során egy baktérium által termelt hatóanyagot juttatnak a vízbe. Ez a természetben is előforduló talajlakó baktérium egy olyan fehérjét termel, ami az engedélyezett dózisban kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el, minden más élőlényre teljesen ártalmatlan.

Ezt a készítményt a szúnyogok tenyészőhelyein kell a vízbe juttatni, és rövidesen elpusztítja a vízben fejlődő lárvákat. A módszer a kifejlett szúnyogok elleni védekezéshez nem alkalmazható. A biológiai módszer alkalmazása elsőbbséget élvez minden olyan esetben, amikor ezt a helyszín és az időjárási viszonyok, illetve az évszak lehetővé teszi, azonban erre nincs mindig mód. A folyók áradása, vagy egy esőzés után milliószámra keletkeznek pocsolyák olyan területeken, amelyek nem közelíthetők meg. Mindezeken túl a szúnyogok élőhelyeinek jelentős része magántelkeken található, ezáltal a feltárásuk és kezelésük is számos nehézségbe, jogi akadályba ütközik. Nem lehetséges tehát kizárólag biológiai eljárással védekezni a szúnyogok ellen, mivel lehetetlen felkutatni és kezelni minden egyes pocsolyát, kerti vízzel teli hordót, lavórt, kaspót vagy vödröt.

A szúnyogok elleni védekezést tehát ki kell egészíteni az irtószeres permetezéssel, amely során egy vegyszert terítenek a szakemberek földi vagy légi úton.

Ez a hatóanyag a deltametrin, ami egyébként számos otthoni rovarirtó spray hatóanyaga is. Az irtószer a kijuttatott mennyiségben emberekre, meleg vérű állatokra, növényekre teljesen ártalmatlan, csak több ezerszeres dózisban fejtene ki negatív hatást. Nagyon kis mennyiségben juttatják ki, négyzetméterenként kevesebb mint 0,0001 grammot, és kizárólag lakott területen. Az irtószert környezetbarát fehérolajoldatban permetezik. Nagyon instabil, fény és hő hatására lebomlik, így nyáron kijuttatva a szabadban néhány órán belül elveszti a hatását.

Poszméh Fotó: magyarmezogazdasag.hu

És mi a helyzet a méhekkel?

A kémiai szúnyoggyérítést, vagyis az irtószer permetezését kizárólag a települések belterületén lehet végezni. A méhészek többsége mezőgazdasági táblákon legeltet, nem pedig a település közepén.

Az éppen belterületen tartózkodó méhekre az irtószer veszélyes lehet, de szerencsére a méhek és a szúnyogok aktivitása pont ellentétes.

A cikk a magyarmezogazdasag.hu honlapon olvasható tovább.

Neked ajánljuk
Vegyszermentes veteményesek, avagy virágokkal a kártevők ellen A biodiverzitás évét hirdették meg 2020-ra „A legszebb konyhakertek” programban Elsőként térképezték fel a batátavírusokat hazánkban Hamburgban nem humbug a klímavédelem Wizz Air: ki kell tiltani a business osztályt a rövid távú légi közlekedésből
Tovább a forrásra: magyarmezogazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam