2019. december 7., Ambrus
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Az alma a nyerő

Az optimisták szerint a beregi táj hamarosan a határ mindkét oldalán egységes arcot mutat. Merész álmainkban a térség mindkét részén szakszerűen gondozott, bőven termő gyümölcsösök húzódnak majd, és a jövőben ilyenek alkotják a kultúrtáj jelentős részét. Természetesen sok még a teendő, mire eljutunk idáig, rengeteg kihívással kell szembenézni – állítják a kárpátaljai gazdák. Kovács Elemér cikke.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az Asztély–Beregsurány falvak közötti műszaki határzár mindkét oldalán már a szovjet érában telepítettek félintenzív gyümölcsöst, amit a kor jól bevált propagandafogásaként barátságkertnek neveztek el.

Itt minden évben egyszer, szüret idején, magas rangú pártfunkcionáriusok adtak egymásnak találkozót, miközben a megye különböző részeiből verbuvált élmunkások szedték az almát.

Délután természetesen a rendszert dicsőítő nagyszabású szabadtéri koncert sem maradhatott el.

Beregvidéken most egészen más indíttatásból és más alapon kezdődött újra a gyümölcsöskertek telepítése. Az utóbbi néhány évben családi gazdaságok hoznak létre 2-4 hektár nagyságú ültetvényeket, hogy fokozatosan optimális méretű birtokká fejlesszék őket, kihasználva az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program kínálta lehetőségeket.

A magyar állami támogatással futó projektnek köszönhetően az elmúlt 3 évben jelentősen nőtt a szilvával, dióval, almával, valamint különböző bogyós gyümölcsökkel beültetett terület nagysága.

A tavalyi rekordhozam ellenére ismét bőven termett a Luna és a Sirius Fotó: magyarmezogazdasag.hu

Nem véletlen ez a sorrend, mivel – meglepő módon – jelenleg a szilvaültetvények vezetik a területnagyság szerinti listát, és az almáskertek csak a harmadik helyen vannak ebben a rangsorban. A szakemberek szerint azért, mert ezúttal a szokottnál is erőteljesebben érvényesültek a konjunkturális hatások. A szilva esetében nem a friss gyümölcs, hanem a belőle készülő aszalvány a komoly jövedelemforrás, mivel Ukrajnában ma is a csokoládéval bevont aszalt szilva az egyik legnépszerűbb édesség.

Azt is számításba kell venni, hogy errefelé az év nagy részében sok háztartásban szárított gyümölcsből készítenek kompótot, ezért éves szinten rengeteg aszalvány fogy.

A sok jó hír és a termesztők számára kedvező tendencia mellett is számolni kell több olyan tényezővel, amelyek visszavethetik a telepítési kedvet, illetve amelyek azt sugallhatják a gazdáknak, hogy az indokoltnál kevesebbet fektessenek az ágazatba.

– Paraszti ésszel nehéz elképzelni, hogy mikor áll elő ez utóbbi helyzet.

– Például akkor tűnik indokoltnak kevesebbet költeni növényvédelemre, mű­trágyára, gyomirtó szerekre, sorközművelésre, amikor a léalma kilójáért majdnem fele annyit kapunk, mint amennyit a nagy gonddal, kézzel szedett étkezési almáért kínálnak a kereskedők – magyarázza Molnár László fiatal benei gazda. – A környéken működő feldolgozóüzem az idény kezdetén – gondolom, azért, hogy biztosítsák a gyártási folyamat fenntartásához minimálisan szükséges mennyiséget – általában igen magas felvásárlási árat hirdet meg, ami a készletek gyarapodásával rohamosan csökken.

Tehát aki kezdettől fogva résen van, az többnyire jól jár. De néhány hét elteltével a léalma-feldolgozó már annyit sem hajlandó fizetni a másodosztályú gyümölcsért, amennyi a szedéshez szükséges élőmunka megfizetéséhez elegendő lenne. Így volt ez már tavalyelőtt is, és nem történt másként az idén sem.

– Tény, hogy a tavalyi rekordtermést követően idén senki sem várt kiemelkedő hozamokat.

– Az idei évben betakarított mennyiség nagyjából a fele annak, mint amennyit az elmúlt évben leszüreteltünk. Viszont az alma felvásárlási ára a duplája a tavalyinak. A mögöttünk hagyott esztendőben valamennyien tisztában voltunk vele, hogy a szüret utáni hónapok sem hoznak jelentős változást, mivel a termelők mindenütt hatalmas gyümölcsmennyiséget halmoztak fel. Így mindenki igyekezett mihamarabb megszabadulni a betárolt tételektől, hogy legalább nullszaldósok legyünk. Ez a többségnek sikerült is, így nem zártuk veszteségesen az elmúlt évet sem. Úgy látom, ennek köszönhetően

nem lankad sorstársaim körében a gyümölcstelepítési kedv. És azt tapasztalom, hogy a termesztők többsége ismét az almának szavaz bizalmat.

A riport a magyarmezogazdasag.hu-n olvasható tovább.

Neked ajánljuk
Vegyszermentes veteményesek, avagy virágokkal a kártevők ellen Nem csak a klímaváltozás sújtja a hazai szőlő- és borágazatot Elsőként térképezték fel a batátavírusokat hazánkban Tömegesen kóborolnak éhes jegesmedvék a csukcsföldi város közelében A karácsony az ajándékozás és az adományozás ideje...
Tovább a forrásra: magyarmezogazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam