2019. december 7., Ambrus
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A klímaváltozás és a túlnépesedés alkalmazkodó agrárgazdaságot kíván

A világ népessége az előrejelzések alapján 2050-re 9 milliárd fő fölé emelkedhet. Az életszínvonal emelkedése miatt az egy főre jutó kalóriabevitel mintegy 20 százalékkal nőhet, vele párhuzamosan pedig a világ élelmiszerigénye. Az OTP Agrár szakértői írásukban bemutatták, hogyan lesz képes az agrárgazdaság ezeknek megfelelni.

Bár várhatóan 2050-ben is képesek leszünk globális szinten elegendő mennyiségű és minőségű élelmiszert termelni, átfogó és fenntartható átalakításokra van szükség az agrárgazdaságban.

A Föld népességgyarapodása és az étrend átalakulása miatt a következő 30 évben 50 százalékkal több élelmiszert kell megtermelni, egyebek mellett a globális felmelegedés, a szűkülő erőforrások és az agrártermékek iránt az iparágak között élesedő verseny körülményei közepette. Eközben

új megoldásokért kiált a gyorsuló klímaváltozás, a termőföld- és a vízkészlet csökkenése, a biotechnológia térnyerése, az élelmiszer-biztonság fenntartása, illetve a mezőgazdálkodásra alapozott energiahordozók terjedésének igénye is.

Fotó: pixabay.com

A népesség növekedése mellett – részben az urbanizáció hatására – a fogyasztási szokások is átalakulhatnak. A World Resources Institute előrejelzése szerint 2010-hez képest 2050-re a hús- és tejtermékek iránti igény 68 százalékkal fog nőni, a kérődző állatok húsa iránti pedig 88 százalékkal. Indiától Dél-Afrikán át Brazíliáig egyre többen engedhetik majd meg maguknak, hogy rendszeresen húst, sajtot és tejterméket fogyasszanak, így

várhatóan egyre több takarmányra lesz szükség, tehát a földhasználat szerkezete is átalakul.

Bár több kutató úgy látja, hogy a vörös húsok és a cukor globális átlagfogyasztásának felére csökkentése, valamint a gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek és magvak fogyasztásának megkétszerezése jelentheti a kulcsot a fenntartható élelmezéshez, naivság abban reménykedni, hogy az egész világ alkalmazkodni fog az ideális étrendhez, aminek egyik legfőbb oka az élelmiszerekhez való egyenlőtlen hozzáférés.

Új lehetőségeket és új kihívásokat is jelent az élelmiszer-gazdaságban a biotechnológia alkalmazása, amely nem egyenlő a genetikai módosítással, hiszen a hagyományos és a legmodernebb technológiák széles skáláját foglalja magában.

Kétségtelen azonban, hogy az érintett termékek közül a genetikailag módosított növények vannak a fókuszban, melyektől sokan ódzkodnak. Az OTP Agrár szakértőinek véleménye szerint tiszteletben kell tartani ezt az óvatosságot, de törekedni kell arra, hogy mind a közvélemény, mind a politikusok ismerjék meg a nemesítési módszerek tökéletesedésének folyamatát és a legújabb eljárásokat.

Az elmúlt harminc évben a világ élelmiszer-kibocsátása évenkénti átlagban 0,2-0,3 százalékkal növekedett gyorsabban, mint a népessége, és ez a tendencia fenntartható,

ám élni kell hozzá az innovációkban rejlő lehetőségekkel, az új technológiák adta előnyökkel és a tudomány eredményeinek adaptálásával. Az emberiség globális szinten 2050-ben is képes lehet elegendő élelmiszert termelni, de

átfogó és fenntartható átalakításokra van szükség a természeti erőforrások szűkösségéből, a vízkészletek csökkenéséből és az éghajlatváltozásból adódó negatív hatások mérséklésére.

Az is kihívást fog jelenteni, hogy a környezetvédelmi és fenntarthatósági követelményeknek való megfelelést olcsón tudja-e megoldani az agrárgazdaság. Ha nem, az annyira megemeli a termelés költségeit és az árakat, hogy a szegényebb országok és társadalmi rétegek hozzáférése az élelemhez ismét nehezebbé válhat.

A részletes elemzés itt olvasható.

Neked ajánljuk
Vegyszermentes veteményesek, avagy virágokkal a kártevők ellen Nem csak a klímaváltozás sújtja a hazai szőlő- és borágazatot Elsőként térképezték fel a batátavírusokat hazánkban Tömegesen kóborolnak éhes jegesmedvék a csukcsföldi város közelében A karácsony az ajándékozás és az adományozás ideje...
Tovább a forrásra: agrotrend.hu
Vissza
Hírfolyam