2020. november 26., Virág
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Az éghajlatváltozás legnagyobb elszenvedője a mezőgazdaság

Az éghajlatváltozásnak közvetlen hatása van a mezőgazdasági termelésre és annak környezeti feltételeire, valamint közvetetten befolyásolja az árakat és a gazdálkodói jövedelmeket.

Erről beszélt Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára az agrárgazdaság éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kihívásairól és fejlesztési stratégiáiról tartott tájékoztatón a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) ülésén a Parlamentben. Mint elmondta,

a mezőgazdaság termelési folyamatainak is természetesen megvan a környezeti lábnyoma, ugyanakkor az éghajlatváltozási folyamatnak sokkal inkább elszenvedője, mint más ágazatok. Az egyedüli stratégia a változáshoz való alkalmazkodás lehet.

Betakarítás Hajdúszoboszlón. A folyamat utolsó jelentősebb szántóföldi munkája a szénából, szalmából, kukoricából sodort bálák összegyűjtése, elszállítása
Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Az államtitkár Magyarország mezőgazdasága számára klímapolitikai szempontból kiemelt jelentőségűnek nevezte az öntözésfejlesztést és a talaj víztárolási képességének növelését, a digitalizáció kínálta lehetőségek széles körű elterjesztését, a precíziós mezőgazdaság fejlesztését, az állattartó telepek és a trágyakezelés korszerűsítését, a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működtetését, annak fejlesztését. A megoldás eszközei között említette a tudásátadást, a kutatási eredmények gyakorlatban való elterjesztését is.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárkamara elnöke arról beszélt, hogy felelőssége van a mezőgazdaságnak a Kárpát-medence állapotának megőrzéséért, a genetikai sokféleség megtartásáért.

Az éghajlatváltozást jelzi a termelőknek a jégkár és a vízkár is.

Elmondása szerint a jégkármérséklő rendszer jól vizsgázott. A szélsőséges időjárás miatt jelentősen nőtt a zivatarok miatti kár: míg 2018-ban 45,5 ezer hektárt, 2019-ben már 85 ezer hektárt érintett. Idén 37 ezer hektárra jelentettek be jégkárt a gazdák, ami nagyjából a fele volt a 2017-es, az utolsó országos védekezés nélküli év értékének. A jégkár aránya a bejelentett mezőgazdasági káron belül 2018-ban és 2019-ben is 12 százalék volt, míg korábban ez többször is elérte a 37 százalékot.

Az ülésen elfogadta a testület a nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégia harmadik, úgynevezett előrehaladási jelentését, amely főként 2017 és 2018 folyamatait mutatja be, de értékeli a 2013-tól megtett utat is. Az NFFT úgy értékelte, hogy ez a legátfogóbb jelentés, amely a magyar társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatokról készült.

Barnás színű, elfagyott burgonyalevelek Nagykanizsa kiskanizsai városrészében
Fotó: MTI/Varga György

Az országgyűlés 2007-ben döntött a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács létrehozásáról, amely a fenntartható fejlődés kérdéskörében egyeztető, véleményező, javaslattevő testület. A fenntarthatóság egyes részelemeit védő intézményeken (például Országos Környezetvédelmi Tanács, Jövő Nemzedékek Szószólója) túl az NFFT az egyetlen, melynek a fenntartható fejlődés ágazatokon átnyúló, horizontális vizsgálata a feladata.

Jégkár egy Gyöngyös közelében lévő szőlőben 2017-ben
Fotó: MTI/Komka Péter

A jelenleg 34 tagú tanácsban képviselettel rendelkeznek a gazdasági érdekképviseleti szervezetek, a szakszervezetek, az egyházak, a tudomány és a felsőoktatás intézményei, a nemzetiségek, a parlamenti frakciók és a kormány is. A tanács tagjainak negyedét társadalmi, civil szervezetek delegálják. Az NFFT élén az országgyűlés mindenkori elnöke áll.

Neked ajánljuk
Éghajlatváltozásra hangolva – Hormonszabályozott gyökérnövekedés Uniós oltalmat kaptak a soltvadkerti borászati termékek és a szomolyai rövidszárú fekete cseresznye Kártérítést kapnak a holland gazdák, ha felhagynak az állattenyésztéssel 20 nagy olaj- és gázcég kapcsolatban van a légkörbe jutó szén-dioxid több mint egyharmadával Számukra biztosan nem színjáték a fenntarthatóság
Tovább a forrásra: magyarmezogazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam