2020. február 22., Gerzson
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Egyre inkább a magyar élelmiszereket keresik a magyar fogyasztók

Lassan, de változik a hazai fogyasztók hozzáállása, a vásárlók egyre inkább a jobb minőséget képviselő, magyar eredetű, esetenként akár a drágább termékeket keresik – azonban még mindig van mit tennünk, tanulnunk.

Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára szerint a következő vásárlógenerációk szemléletének formálása hozhat hosszú távú eredményeket ezen a téren. Mindeközben a hatósági munka is egyre nagyobb odafigyelést követel, mert az éghajlatváltozás és az internetes kereskedelem új kockázatokat hoz magával az élelmiszer-biztonság esetében is.

– A kereskedelmi forgalom, ezen belül az élelmiszer-forgalom évek óta tartó növekedése minőségi változást is hoz? Kevésbé figyelnek a vásárlók az árra, és jobban a minőségre?

– Bár hazánkban az élelmiszertermékek szempontjából nagy fokú a fogyasztók árérzékenysége, mégis jelen van a márkahűség és a hazai termékek iránti lojalitás.

Az elmúlt évek „élelmiszerbotrányainak” hatására némileg csökkent az importtermékek iránti bizalom, a 2000-es évek végére felértékelődött a magyar termékek imázsa.

Emellett tartósan nő a jó minőségű termékek kereslete is, ami a fogyasztók fejében gyakran összekapcsolódik a termékek származási helyével. Becslések szerint a kiskereskedelmi láncok kínálatában 50 százalék felett vannak a hazai termékek, bár termékkörönként igen eltérő ez az arány. Eddig mindössze két felmérés készült arra vonatkozóan – 2010-ben és 2014-ben –, hogy hány százalék a hazai előállítású élelmiszerek aránya az egyes árukategóriákban. Például, míg a friss csirke, a tej, a méz, az alapvető tejtermékek (túró, tejföl, kefir) esetében 90 százalék feletti volt a hazai beszállítók aránya, addig a zöldség-gyümölcs, a sajt, a joghurt esetében 50 százalék körül alakult. Ez – értelemszerűen – függ a hazai ipar gyártási szerkezetétől is.

Fotó: FM/Pelsőczy Csaba

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy változnak a hazai fogyasztói igények: egyre többen keresik a minőségi élelmiszereket, és vannak olyan termékkörök – például a csokoládé –, amelyekben egyértelműen kimutatható az elmozdulás a kiváló minőség felé. Ez egy többszörösen összetett folyamat eredménye: egyrészt a lakosság szemléletének formálása és tudatos igényei egyre meghatározóbbak, másrészt a hazai ipar is képes minőségi termékeket előállítani, illetve a fizetőképes kereslet növekedése is meghatározza a változást.

– A magyar fogyasztók közismerten árérzékenyek, de újabban a minőség is egyre fontosabb szempont. Javul a lakosság élelmiszer-fogyasztási tudatossága?

– Igen, egyértelműen javul. A rendszerváltás előtt nem volt túl széles a választék a hazai boltokban, így termékminőségről nem volt értelme beszélni. A rendszerváltozás után pedig gazdasági válságok sorát kellett túlélnünk, és az emberek sokszor a hasukon igyekeztek spórolni, így a gyártók és a kereskedők is ezt az igényt szolgálták ki a „termékfejlesztés” során.

Az elmúlt évtizedben azonban folyamatosan és összességében jelentősen, mintegy 50 százalékkal nőtt a vásárlóerő, és jövedelmének egyre nagyobb hányadát hagyja a boltokban a lakosság. Ehhez hozzájárult a gasztroforradalom is, amit a média is felkarolt,

így ma több figyelem jut a termékek minőségére, és a vásárlók a pénztárnál is kezdik elfogadni, hogy a minőségi termékek drágább alapanyagokból, több odafigyeléssel, nagyobb gondossággal készülnek. A lakosság elvárásainak tettünk eleget, amikor a Nébih Szupermenta-terméktesztjét elindítottuk. A terméktesztben a laboratóriumunk által előzetesen bevizsgált és élelmiszer-biztonsági szempontból kifogástalannak minősített, bárki által elérhető élelmiszerek érzékszervi minőségét hasonlítjuk össze, és mutatjuk be. Tavaly pedig elindult a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszer, ami a korábbi védjegyeknek a valódi vásárlói igények mentén való továbbgondolása eredményeként született meg. Lépésről lépésre haladunk, hogy biztosak lehessünk benne, hogy a vásárlók nem csalódnak a Nébih által tanúsított védjegyes termékekben, ugyanis az az egész rendszer sikerességét aláásná. Személy szerint azonban a vásárlók jövő generációjának szemléletformálását tartom a legfontosabbnak, hiszen hosszú távú eredményeket ettől várhatunk.

A Nébih nemrégiben indította el óvodai és iskolai programcsomagjait, amelyek az élelmiszer-biztonság mellett az élelmiszerek minőségére és a fenntartható fogyasztásra fókuszálnak.

Ebben a munkában természetesen rengeteg segítséget kaptunk a pedagógusoktól, a szülőktől és maguktól a gyerekektől is.

A cikk a magyarmezogazdasag.hu-n olvasható tovább.

Neked ajánljuk
Vége van a gazdaság számára értéktelen csibék gyilkolásának? Pusztulnak a dongók a klímaváltozás miatt Csodatojással hódíthatják meg a világot a franciák: ennek nem fog mindenki örülni Hogyan működik a zöldkötvény Lengyelországban? Több generáció veszi ki a részét a klímavédelemből, mint gondolnánk!
Tovább a forrásra: magyarmezogazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam