2020. május 28., Csanád, Emil
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Az erdőtörvény változásai a klímavédelmet szolgálják

Amikor azt mondjuk, írjuk vagy olvassuk, hogy a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaihoz alkalmazkodnunk kell, akkor ez nem csak gazdálkodói feladatokat vet fel. Az alkalmazkodásra a szükséges és elégséges mértékben a jogszabályoknak és a hatóságoknak is lehetőséget kell biztosítaniuk.

A természeti területeket, így az erdőket is emberöltőnyi léptékekben mérve sokáig változatlan rendszerekként kezelhettük. A természeti területek állapotát meghatározó termőhelyi feltételek (általában: klíma-, hidrológiai és talajviszonyok) közül legfeljebb a hidrológiai viszonyok (pl. talajvízszint) esetében fordultak elő – jellemzően emberi beavatkozás eredményeként – kisebb nagyobb térségeket érintő változások. A klímaváltozás miatt a változó tényezők száma immár sajnos legalább kettőre gyarapodik, illetve a klímaviszonyok változása miatt feltételezhetően a talajok vízgazdálkodási viszonyai is gyakrabban megváltozhatnak majd.

A változások kezelésére fel kell készülnünk. Nemcsak a mező- és erdőgazdálkodóknak, hanem a jogszabályoknak és a szakigazgatásnak is. A természeti területekre és az ott folyó gazdálkodási tevékenységekre vonatkozó szabályozások – elsősorban a természetvédelmi és az erdővédelmi jogszabályok – eddig nem nyújtottak megfelelő lehetőségeket a gazdálkodással szemben támasztott elvárások rugalmas igazítására a környezeti viszonyok változásához. Az alábbiakban röviden áttekintést adunk arról, hogy az erdőtörvény 2017. szeptember 1. óta ebben a tekintetben milyen mozgásteret biztosít.

Fotó: pixabay.com

Az erdők természetességi állapotára vonatkozó elvárások

Az erdészeti hatóság minden hazai erdő esetében meghatározza annak aktuális, illetve elvárt természetességi állapotát. Az erdő természetességi állapota alatt azt értjük, hogy az erdőnek a természetes folyamatok és a korábbi erdőgazdálkodás együttes hatására kialakult vagy kialakított állapota mennyire áll közel a termőhelynek megfelelő természetes erdőtársuláshoz. Az egyes kategóriák megnevezései a következők:

• természetes erdő,
• természetszerű erdő,
• származék erdő,
• átmeneti erdő,
• kultúrerdő, és
• faültetvény.

Az erdő természetességi állapota természetes úton vagy emberi tevékenység – jellemzően az erdőgazdálkodás – következtében változhat meg.

Az erdőtörvény kiemelt elvárásként rögzíti, hogy az erdők természetességi állapota az erdőgazdálkodási tevékenység következtében nem romolhat. Amennyiben mégis, akkor az erdőgazdálkodónak helyreállítási kötelezettsége keletkezik.

Egy új kapcsolódó rendelkezés lehetővé teszi a természetes és a szakszerűtlen gazdálkodás következtében beálló változások elkülönített kezelhetőségét. Abban az esetben ugyanis, ha az erdő természetességi állapotának megváltozásáért a környezeti viszonyok megváltozása a felelős, akkor az erdészeti hatóság a változásokkal összhangban az erdő természetességi állapotára vonatkozó elvárást is módosítja. Ezzel az erdő természetességi állapotának kedvezőtlen megváltozása elfogadottá válik. Ilyen eset például, ha a korábbinál nagyobb arányban indokolt a megváltozott klímaviszonyokhoz az őshonos fafajoknál jobban alkalmazkodó idegenhonos fafajok jelenlétét engedni.

A cikk az agrotrend.hu-n olvasható tovább.

Neked ajánljuk
A vadgazdálkodást, az erdőgazdálkodást, de a kirándulókat is zavarják a motorosok A vadgazdálkodást, az erdőgazdálkodást, de a kirándulókat is zavarják a motorosok 14 ezer évvel ezelőtt 8 méterrel emelte meg a tengerek vízszintjét egy jéglemez leszakadása Sikerülhet egyszerre mentőövet dobni a környezetnek és a gazdaságnak? Eldobott gumikesztyűk és maszkok szennyezik a Földközi-tengert
Tovább a forrásra: agrotrend.hu
Vissza
Hírfolyam