2020. december 3., Ferenc, Olívia
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Szamárháti édes élet

Menedék, s egyben paradicsom ez a hely a Tisza mellett, ahol állat és ember jól megfér egymással, s a természettel egységben éli mindennapjait. A Szabad Föld munkatársa, Balogh Géza írása.

Van egy tanya Kesznyéten határában, Szamárhát a neve. Szamár ugyan csupán négy van benne, de bivaly, szürke marha, kecske, kutya, juh, fecske annál több – afféle Noé bárkája az a hely, csak egy kicsit tágasabb. A tiszalöki székhelyű Tiszatáj Közalapítvány hozta létre ezt a csodás menedéket, ahol kiválóan megfér egymással a földművelés és a hagyományos legeltető állattartás.

Sőt egymást kiegészítve tartja fenn az ősi állapotokat, ahol jól érzi magát ember, állat, fű, fa egyaránt. Ahol botoló füzesek szegélyezik a tanyára vezető utat, ahol szalakóták vadásszák a szöcskéket, a Tisza árteréből pedig nádi farkasok indulnak éjszakánként portyázni. Két bivaly dagonyázik a tanya melletti tavacskában, ügyet sem vetnek a fejükön grasszáló békahadra. De ránk sem.

Egészen addig, míg Lenner Ádám telepvezető el nem kiáltja magát, hogy „Kobold”. Ekkor megmozdul az egyik bivaly, mély torokhangon valamit válaszol, aztán kikászálódik a tóból. Lerázza magáról a sáros vizet, majd boldogan házigazdánkhoz cammog.

Kobold és Monszter a gazdájukkal
Fotó: szabadfold.hu/Németh András Péter

Most a tanya melletti karámban várják a délutánt, hogy kihajtsák őket legelni. Együtt vannak a félezres lélekszámú szürke gulyával, de nem keverednek! Kint a legelőn is különválva legelésznek, amúgy jól elvannak egymással.

A szürke marha tulajdonságaival az átlagember ma már úgy-ahogy tisztában van, de a bivalyról vajmi keveset tud. Pedig még alig száz éve is több mint százötvenezer élt belőlük Magyarországon. A trianoni döntés után azonban az állomány nagy része a mai határainkon kívül rekedt, a gépi vontatás elterjedése után pedig egyre ritkábban volt szükség a bivalyerőre.

Az 1970-es évekre szinte teljesen eltűnt hazánkból, vadasparkok, állatkertek lakója lett. A rendszerváltás után azonban előbb a nemzeti parkok, majd a magántenyésztők is felkarolták a tenyésztését. És nem csak azért, mert színesíti a hazai állatvilágot – komoly gazdasági és természetvédelmi szerepet is betölt.

Gulyái turisztikai látványosságok, ezenkívül fontos szerepe van a nedves, savanyú füves, gyékényes területek természetvédelmi kezelésében. Az alapítvány itt a környéken mintegy ezer hektáron gazdálkodik – de helyesebb talán úgy fogalmazni, hogy ekkora területet tart rendben. Ha a bivalyok és a szürke marhák nem lennének, akkor ezt az ezer hektárt már rég felverte volna a gaz, ellepte volna a bozót.

Fotó: szabadfold.hu/Németh András Péter

És a vidék élővilága is szegényebb volna. Fecskét például biztosan nem tartanának számon hatszázat, de szalakóta sem igen lenne. A fecskék fent cikáztak az égen, a kicsik tavasszal meg a fészkekből kukucskáltak kifele. Egy régi, most üres istálló mennyezetén száznál is több fészek, majdnem mindegyik lakott. Megszámozva mind, mint ahogy a kirepülő madarakat is igyekeznek számba venni, meggyűrűzni.

– Ötszáz füsti- és mintegy száz molnárfecskét tartunk számon – néz fel Lenner Ádám a plafonra. Most egy kicsit fő a fejük, mert az istálló felújítását tervezik, ami a mennyezetet is érinti. – Megpróbáljuk a kolónia nagyobb abajgatása nélkül, mert azt szeretnénk, ha maradnának a madarak, hiszen a fecske régtől fogva hozzátartozik az istállóhoz, ráadásul az utóbbi időkben, többek között a jószágtartás visszaesése miatt nagyon megfogyatkoztak.

Házigazdánk a szolnoki főiskolán végzett tájgazdálkodási mérnök, a debreceni agráron pedig természetvédelmi mérnökként diplomázott, de ezek mellett féltucatnyi más mesterségbe is belekóstolt. Egyebek mellett drónpilóta, targoncavezető, állatjóléti felelős – e végzettség nélkül nem is vezethetné a gazdaságot –, de akkor sincs különösebben zavarban, ha mondjuk sürgősen kisebb állatgyógyászati beavatkozásokra van szükség.

Az Egyesült Államokban szerzett ebben gyakorlatot.

A riport a szabadfold.hu-n olvasható tovább.

Neked ajánljuk
Kétszeresére hízott a bioterületek nagysága az elmúlt 5 évben Magyarországon Szárnyal a bioalma piaca Kívánságméz: kevertessen egyedi mézet! A Mikulás is a helyben előállított élelmiszerek híve (videóval) A Vöröskereszt is közreműködik a koronavírus-szűrésekben
Tovább a forrásra: szabadfold.hu
Vissza
Hírfolyam