2020. október 20., Vendel
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Fásítsunk a táj örömére!

A közösségi kezdeményezések között talán a leggyakoribbak a klímaváltozás mérsékléséért küzdő faültetési, fásítási programok, amelyek most a koronavírus-járvány miatt halasztódnak. A magyarmezogazdasag.hu írása a faültetésre kész közösségeket szeretné megszólítani, és a hazai fásítási mozgalmak történetét, jó és rossz tapasztalatait, valamint előremutató lehetőségeit áttekintve segíteni a későbbi tökéletesebb, tájba illőbb megvalósításokat.

Hazánk erdősültsége Európán belül az egyik legalacsonyabb mértékű. Ez részben potenciális természeti adottságaiból fakad (az ország potenciális vegetációja alapján területének 85,6 százalékát borította zárt erdőállomány az emberi tájátalakító tevékenységek tartós befolyása előtt), részben jelentős, mezőgazdálkodásra kiválóan alkalmas földterületeinek műveléséből.

A trianoni döntés óta, azaz egy évszázad leforgása alatt azonban Magyarország területén az erdők kiterjedése megkétszereződött, és a települések fásítottsága is jelentősen nőtt, így az európai térség legjobban erdősülő országai közé tartozunk.

Tájba illő megoldás Fotó: magyarmezogazdasag.hu

Mindezekből kiderül, hogy a fásítások növelése nem volt elegendő a környezeti állapot javítására, a klímaváltozás befolyásolására. Ez az írás áttekinti, hogy mi nem volt megfelelő az eddigi, az erdőállomány növelését és a közösségi fásításokat ösztönző programokban, és mi az, amit most másképp kellene csinálni. Az erdősültség mértéke jelenleg több mint 21 százalék, a 2030-ig szóló erdőstratégia célja pedig, hogy ez az arány 2050-re elérje a 27 százalékot. Közel 11 ezer hektárnyi új erdő létrehozásához járulhat hozzá a közeljövőben a Vidékfejlesztési Program, míg az elmúlt években közel 6500 hektáron valósultak meg telepítések.

Közösségi faültetők dolgoznak a skóciai Perthshire-ben a Woodland Trust Big Climate Fightback nevű klímavédelmi projektje keretében
Fotó: Jill Donnachie/Woodland Trust

Jó, ha tudjuk

A török idők alatt a középső országrész csaknem fátlanná változott. A szomorú állapotok javítására az Észak-Amerikából származó, sokféle hasznot nyújtó fehér akác és fehér eperfa telepítését nemcsak Tessedik Sámuel, de Mária Terézia is szorgalmazta. Nem tudhatták, hogy az akác később a honos erdőállományainkat alkotó fák igénytelen vetélytársaként napjainkra hazánk leggyakoribb fája lesz. Hasonlóan jártunk a selyemhernyó-tenyésztés céljából ültetett fehér eperfával is, amely ma a falrepedéseket, ereszcsatornákat leggyakrabban szétfeszítő gyomfa a településeken. A faj dűlőutak menti idős fasorai ugyanakkor számos helyen helyi értéket képviselnek.

A jeles alkalmakhoz – esküvők, gyermekek születése – köthető közösségi faültetéseket díszfákkal is támogatta az állam és a helyi földbirtokosok is, amint a patakpartok és az utak fásítását is. A reformkorban elterjedt tájfásítási alakváltozatok, mint például a szomorúfűz és a jegenyenyár, nem váltak erőszakosan hódító fajokká.

Később az idegenhonos fajok tömeges telepítésének mozgatórugója a trianoni erdővesztés visszapótlása lett.

A korábban már fátlanná vált, szántott vagy legeltetett, esetleg valamilyen talajhiba miatt kopár területeken a hazai fajkészlettől eltérő, igénytelen, gyorsabban növő fajok telepítésével kísérleteztek. Így terjedt el a bálványfa és a zöld juhar, amelyekhez mára a városi fásítások néhány díszfája, egyebek között az ostorfa is csatlakozott.

A reformkorban elterjedt tájfásítási alakváltozatok, mint például a jegenyenyár nem váltak erőszakosan hódító fajokká
Fotó: Fortepan

Napjainkban a klíma és egyéb környezeti körülmények változása tovább csökkenti a honos fajok versenyképességét a jó terjedőképességű telepítettekkel vagy az inváziós jellegű fajokkal szemben. Bizonyos esetekben ugyanakkor ültetvények vagy éppen egyéb, a tájfásítás céljából telepített idősebb idegenhonos faállományok rohamos pusztulását is okozza. Az elmúlt húsz év alatt a fenyvesek területe az ötödére csökkent az országban. A feketefenyő gombás betegsége szinte teljesen elpusztította a Mecsek oldalába bányarekultivációs céllal, mesterségesen telepített fenyőket.

A cikk a magyarmezogazdasag.hu-n olvasható tovább.

Neked ajánljuk
Brüsszeli vita az agrárium miatt a klímastratégia kapcsán Brüsszeli vita az agrárium miatt a klímastratégia kapcsán Már termel a MET kabai napelemparkja Lehet egy eldobható pelenka fenntartható? Elképesztő mennyiségű apró műanyagot juttatunk a környezetbe
Tovább a forrásra: magyarmezogazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam