2020. november 25., Katalin
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A mikroklíma szerepe és hasznosítása a kertben

A mikroklímák egy terület azon kisebb részei, amelyek sajátos éghajlati tulajdonságokkal rendelkeznek. Szinte bárhol, a kertedben is kialakulhatnak, és jellemzőjük, hogy melegebbek, hűvösebbek, szárazabbak vagy éppen nedvesebbek, mint a többi rész. Azonosításukkal biztosíthatod, hogy a rendelkezésedre álló területet a lehető leghatékonyabban használhasd ki. 

Egy nagyobb nyitott területnek is lehetnek itt-ott szelesebb vagy csendesebb részei. Egy környék mikroklímáit természeti tényezők is befolyásolhatják – például egy folyó mellett, vagy egy hegy tövében egészen más viszonyokat tapasztalhatsz, mint néhány kilométerrel arrébb, és persze a tengerszint feletti magasság is hatással van a mikroklímák kialakulására.

Léteznek nagyobb és kisebb mikroklímák is

Egy-egy mikroklíma lehet akár egy egész városnyi méretű is – a rengeteg vas és beton például sokkal melegebb körülményeket teremt, mint amit a szomszédos erdőben tapasztalhatunk. Éppen ezért a sűrűbb városokban tavasszal hamarabb megjelenhetnek a fákon a levelek, és a fagyok is később jelentkeznek, mint a közeli, vidéki területeken. Hasonlóképpen, egy hegy északi és déli oldalai is különbözhetnek egymástól, hiszen az egyiket lényegesen több napsütés éri, mint a másikat. Kisebb mikroklímaként beszélhetünk egy-egy utcáról, egy udvarról, vagy akár egy kert különböző részeiről is. A kert ház mögötti, árnyékos része például egy sajátos mikroklímát alkot.

Hogyan azonosítsd kerted mikroklímáit?

Ahhoz, hogy a legtöbbet hozhasd ki belőlük, először is tudnod kell, hogyan ismerheted fel kerted mikroklímáit. Íme néhány tipp ehhez.

Fotó: agraroldal.hu

Figyeld meg, hogy mi történik kertedben

A mikroklímák felfedezéséhez néhány napra lesz szükséged (a kert méretétől függően talán többre is). Fontos, hogy minden napszakban minden területet megfigyelj, hogy kideríthesd, mennyire különböznek egymástól az éghajlati viszonyaik. Már kora hajnalban talpon kell lenned, hogy megfigyelhesd, mely részeket érik a legelső napsugarak.

Ezután kezdd el körbejárni a kertet, hogy feljegyezhess minden olyan objektumot (épületek, fák, bokrok stb.), amelyek megváltoztathatják egy-egy terület mikroklímáját. Figyeld meg, hogy a különböző napszakokban mely területeket éri közvetlen napfény, és melyeket nem. Vannak többnyire napos és többnyire árnyékos helyek? Ezek mind külön mikroklímáknak tekinthetők.

Fotó: agraroldal.hu

Érdemes zászlókat is leszúrni a kert különböző részein, hogy feljegyezhesd a huzatosabb és csendesebb részeket. Használj esőmérőket is, hogy megfigyeld, hol mennyi természetes csapadék éri a talajt. Minél több információt gyűjtesz kertedről, és minél több területet vizsgálsz meg, annál teljesebb képed lesz róla.

A cikk az agraroldal.hu-n olvasható tovább.

Neked ajánljuk
Éghajlatváltozásra hangolva – Hormonszabályozott gyökérnövekedés Uniós oltalmat kaptak a soltvadkerti borászati termékek és a szomolyai rövidszárú fekete cseresznye Kártérítést kapnak a holland gazdák, ha felhagynak az állattenyésztéssel 20 nagy olaj- és gázcég kapcsolatban van a légkörbe jutó szén-dioxid több mint egyharmadával Számukra biztosan nem színjáték a fenntarthatóság
Tovább a forrásra: agraroldal.hu
Vissza
Hírfolyam