Mindenütt jó, de legjobb otthon...
2020. május 25., Orbán
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Óriási probléma a vidéki Magyarországnak a csapadékhiány

Aszálykár, belvíz és árvíz is sújtja a vidéki területeket az országban, leginkább az Alföldön. Ezekre a gondokra próbált megoldásokat kidolgozni a WWF Magyarország. A Kiszáradó Magyarország címmel készített infografikával azt illusztrálták, milyen megújuló vízkészletei vannak hazánknak, és felhívták a figyelmet arra, hogy jobban kellene gazdálkodni ezzel a természeti értékkel. Hogyan tudjuk mégis megőrizni a vizeinket?

Csak részben igaz, hogy Magyarország víznagyhatalom. A Természetvédelmi Világalap (WWF) tanulmánya szerint három különböző forrásból jutunk vízhez Magyarországon: csapadékból, felszín alatti vízkincsből és a folyókból. Lássuk a jellemzőiket.

Csapadék:

  • nem hullik elegendő mennyiség;
  • minden évben kevesebb hullik, mint amennyi el tud párologni;
  • egyenetlen elosztás: egy része télen esik le, ami nem hasznosul, egy jelentős része pedig nagy zivatarok formájában, hirtelen hullik.

Felszín alatti vízkincs:

  • talajvíz, rétegvíz, karsztvíz;
  • a felszín alatt a szennyeződések lassabban terjednek;
  • az itt raktározott vizek tisztábbak (nem véletlenül származik innen az ivóvizünk);
  • a felszín alatti vizek közvetlenül nem érintkeznek levegővel (így nem párolognak és fogynak el);
  • minőségük és mennyiségük is sokkal jobban védett, mint a felszíni vizeké (vízbank),
    a vízhiányt sokszor felszín alatti vizekből pótolják (ha valahol nem esik elég csapadék);
  • megújulásuk üteme lassú;
  • Magyarországon sok helyen a talajvíz szintje egyre süllyed;
  • a vízbankba minden évben kevesebbet rakunk be, mint amennyit kiveszünk.

A folyókon érkező víz:

  • körülbelül kétszer annyi víz folyik át évente a folyóknak köszönhetően a Kárpát-medencén, mint amennyi csapadékként ide hullik;
  • áradáskor nem terül szét az ártereken;
  • nem tudja a felszín alatti vizeket pótolni, és nem hasznosul;
  • a vízgazdálkodási szemlélet ma a víz elvezetésére épül.

A Kiszáradó Magyarország című infografika rámutat, hogy más vidéki területekhez hasonlóan a magyar Alföldön például kitűnően tetten érhetők az országos vízgazdálkodási problémák. Itt – az ország egyik legaszályosabb területének nagy részén – vízgazdálkodási szempontból több nehézség is jellemző. Az országban az Alföldön a legnagyobb az éves csapadékhiány, ami akár az évi 300 millimétert is elérheti. A terület természetes vízpótlása a Duna és a Tisza folyók szabályozásával szinte megszűnt.

Forrás: wwf.hu

Ezekből a korábban mocsarakkal, holtágakkal, vizesélőhelyekkel gazdagon tarkított tájakból jórészt intenzíven művelt mezőgazdasági területek lettek, amiket az aszály különösen erősen sújt.

Ugyanakkor ezek a korábbi árterek a mai napig az árvízzel és belvízzel leginkább érintett területek. A művelés fenntartásához a gazdák rengeteg vizet vezetnek és szivattyúznak el a belvízelvezető csatornákon. A baj csak az, hogy néhány hónappal később, nyáron ez a víz már hiányzik. Ugyanis ha az év egészét nézzük, akkor minden cseppjére szükség van.

A hármas probléma kezelésére megoldás, ha a vízbőséggel küzdő és vízhiánnyal fenyegető időszakok közötti különbséget a vizek visszatartásával egyenlítjük ki. A kérdés csak az, hol van ehhez elég hely? A rég eltűnt vizesélőhelyek visszaállításához nem kis feladat megfelelő helyet találni egy intenzíven használt tájban, gyakran területhasználati konfliktushoz vezet, de lehetséges

– mutatott rá a WWF a HelloVidék kérdésére.

A vízháztartás kiegyenlítéséhez a Természetvédelmi Világalap szakembereinek több ötlete is van. Ilyen például a vidéki területeken, a síkvidéki települések határában található, ma már jórészt használaton kívüli agyaggödrök újrahasznosítása. Egykor az emberek azért ásták ki ezeket a mélyedéseket, hogy – a nevükből adódóan – agyagot vagy földet termeljenek ki az építkezésekhez. A WWF szakemberei szerint kitűnően alkalmasak záportározásra, belvíz vagy árvizek megtartására.

A másik lehetséges megoldást a belvízelvezető csatornák jelentik. Ahogy a tanulmány rámutat, ebből nem kevesebb mint 42 600 kilométert találhatunk az országban, és az év nagy részében szárazon állnak. Harmadrészt a felmérések szerint rengeteg olyan szántót találhatunk vidéken, amelyek az árvíz, belvíz és aszály általi veszélyeztetettségük miatt rossz termőképességűek, ezért a szántóföldi gazdálkodás itt kevésbé kifizetődő, de alkalmasak lehetnek vízvisszatartásra.

A cikk a hellovidek.hu-n olvasható tovább.

Neked ajánljuk
Nem ad több pénzt az EU a karácsonyfa-termesztőknek Tulkok a Hortobágyon – Marhák vadon (1. rész) Öt év alatt negyedével csökkent a hazai fehérgólya-állomány Lehet-e a természeti értékeket megőrizve eredményesen gazdálkodni? (videó) „A városban élő emberek földönkívüliekké váltak” – Kiállás az amazonasi őslakosok mellett (képgalériával)
Tovább a forrásra: hellovidek.hu
Vissza
Hírfolyam