2020. október 31., Farkas
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A biogazdálkodás gondjai

A csapadékos időjárás ugyanazt a hatást váltotta ki a biogazdálkodásban, mint a konvencionálisban. Az eső a gyomosodásnak kedvezett, viszont az ellene való védekezés az előbbinek komoly problémát jelent.

Ahogy a konvencionális gazdálkodásban, úgy a biogazdálkodásban is zajlanak az események. Ezért egy „helyzetkörképben” ismertette az előnyei mellett a csapadék hátrányait, az alkalmazható növényvédelmi készítmények szükségszerűségét, valamint a kártevők és kórokozók megjelenését, illetve kártételük nagyságát a szakértő, dr. Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke, ügyvezetője a magyarmezogazdasag.hu-n.

Clinic herbicideket a biogazdáik nem alkalmazhatnak, ezért a gyomosodás okozza az egyik legnagyobb gondot a biogazdálkodásban. Bár elterjedt többféle megoldás (gyomfésűk, kameravezérelt kultivátorok, egyéb precíziós gyomirtó eszközök), de a gyomosodás ellen mindezek nem tudják olyan szinten felvenni a kesztyűt, mint ha herbicideket alkalmaznának.

A biogazdálkodásban nem használhatók gyomirtásra a herbicidek Fotó: Shutterstock

A csapadék hatására a kórokozók és a kártevők is felszaporodtak. A biogazdálkodásban ilyenkor biológiai készítményekkel, továbbá megfelelően formulázott hatóanyagokkal védekeznek, ellenben kitettségben itt nem akkora a különbség, mint a gyomirtásnál.

– A szántóföldi növényeknél az aszályos időszakban főként a levéltetvek és -atkák számottevő megjelenése volt észrevehető, a csapadék után viszont a gombák és baktériumok szaporodtak fel.

A biogazdálkodásnál az alkalmazott harmonikus tápanyagellátás következtében egy kompakt, zárt növényállománynak jobb az ellenálló képessége a növénykártevőkkel és kórokozókkal szemben.

Levéltetvek Fotó: Shutterstock

A biokultúrában kötelező a vetésváltás, amely önmagában egy növényvédelmi előnyt eredményez.

Ezért például a kukoricabogár nem károsít a biogazdálkodásban, inkább a monokultúrában bukkan elő. Ugyanakkor vannak olyan kártevők, amelyek inkább a biokultúrára „specializálódtak” – magyarázta a szakértő. Főként az invazív növénykárosítókról van itt szó, mint a vándorpoloska vagy a foltosszárnyú muslica, melyek a konvencionális gazdálkodást kevésbé preferálják.

Harminc évvel ezelőtt megközelítőleg 10-nél kevesebb volt a növényvédelemben alkalmazható anyagok, szerek száma, napjainkra viszont már több mint 200.

Az alelnök arról is beszélt, hogy kiváló fejlesztésű készítményeket, riasztóanyagokat, szexferomoncsapdákat lehet találni a termékpalettán, a választék és az innováció pedig további kecsegtető eredményekkel szolgálhat.

Roszík Péter azt is elmondta, hogy évente átlagosan 20-25 százalékkal kevesebb a biotermények hozama, ugyanakkor a támogatási rendszer, illetve az ár kompenzálja ezt a termésmennyiségbeli különbözetet.

Neked ajánljuk
Svédasztalként szemezgetnek a legelőről a szarvasmarhák A világ legerősebb és legdrágább chilije Sárrét szívében terem (videó) Most dőlhet el, hogy az Amazonas megmarad-e esőerdőnek vagy szavannává válik „Lábnyom” – Részvételi társasjáték fiataloknak Fontos változások a kozmetikumok körül
Tovább a forrásra: magyarmezogazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam