Növényvédelem növényi levekkel, vegyszermentesen
A növényi kivonatokról már régen köztudott, hogy hatásos szerek, hiszen a növények egymásra is hatnak. A vegyszermentes kertészkedés során többféle módszerrel oldhatjuk meg, hogy megóvjuk növényeinket a kórokozók vagy kártevők támadásától.
„Ezek a növényi levek olyanok kertünk zöldségeinek, gyümölcseinek, dísznövényeinek, mint nekünk a gyógyteák. Azonban érdemes szem előtt tartani, hogy a biovédekezési módok egyik alapja a megelőzés, hiszen egyszerűbb megelőzni vagy még csírájában elfojtani egy növényvédelmi problémát, mint akkor védekezni ellene, amikor már nagy a baj” – írja Nagy Z. Róbert a magyarmezogazdasag.hu-n megjelent cikkében.
Ez még inkább igaz a biokertészkedésnél, hiszen ennek során a vegyszerhasználatnál jóval szelídebb megoldásokat kell bevetni. Emiatt a hatékonyságuk is csak akkor számottevő, ha még idejében kezdjük el a védekezést.
A növényi kivonatokról már régen köztudott, hogy hatásos szerek, hiszen a növények egymásra is hatnak.
A csalán és zsurló kivonata kovasavtartalma miatt a kártevőkkel szemben ellenállóbbá teszi a növényeket. A vöröshagyma és fokhagyma kivonata baktériumölő hatású.
A növényi permetlevek készítése nagyon hasonlít a gyógyteák készítéséhez, de erjesztéssel is biopermetlevekhez juthatunk.
Főzetkészítéskor a növényeket felaprítjuk, majd egy napon át vízben, lehetőleg esővízben áztatjuk. Ezután kezdjük el főzni, 20-30 percig.
- Bizonyos növények hatóanyagai a hosszas főzéssel tönkremennek, ám a hideg vizes áztatás nem oldja ki megfelelően a hatóanyagokat. Ezeket a növényeket felaprítjuk, leforrázzuk, lefedve állni hagyjuk, majd lehűtjük, és átszűrjük.
- Az erjesztett levek főként növények trágyázására, tápanyag-utánpótlására használatosak. A friss vagy szárított növényt hideg esővízbe áztatjuk. Egy kilogrammnyi friss növényre 10 liter vizet számolunk. Szárított növényből 100 g drognak kb. 600-800 g friss növény felel meg, tehát 100-200 g szárítmányra, vagy 800 g friss növényre öntünk 10 liter vizet. Egy-két nap múlva megindul az erjedés, ami napon, melegben felgyorsul.
Az erjesztett lé akkor jó, ha már nem habzik
– hívja fel a figyelmet Nagy Z. Róbert.
Bodzahajtás-főzet: egy maréknyi bodzalevelet kell főzni 10 liter vízben nagyjából 20 percig. Hűlés és szűrés után 10 liter vízzel hígítva kipermetezhető. Általánosan erősítő hatása van a növényekre, és a káposztalepkéket is riasztja.
Hagymalé: 3 kg fokhagyma és vöröshagyma külső héját kell 10 liter vízbe áztatni. Tíz napos meleg érlelés után következik a szűrés, majd tízszeres hígításban permetezhető ki. Baktériumos és gombás fertőzések ellen hatásos, de egyes kártevő rovarokat is elűz.
Kamillalé: A kihűtött kamillaforrázat a zöld levéltetveket riasztja.
Csalánlé: 1 kg friss csalánt feldarabolva 10 liter esővízben kell áztatni két hétig. Szűrés után hússzoros hígításban permetezhető ki. Hatásos levéltetvek és más kártevők ellen, de általános erősítő hatása is van. Kisebb mennyiségben is elkészíthető az arányokat megtartva.
Káposztalé: a káposztaleveleket annyi vízbe kell tenni, hogy ellepje őket. Két hét erjesztés és szűrés után tízszeres hígításban permetezhető ki a zöldségágyásba. A legtöbb zöldségre növekedést serkentő hatással bír.
Tejes permetlé: 4 liter forralt és fölözött tejet keverjünk el 2 liter vízben, és permetezzük ki, hígítás nélkül. A fiatal paradicsompalántákat permetezzük vele, mert egyes gomba- és vírusos fertőzések megelőzésére jó lehet a megfigyelések szerint.
Paradicsomlevél-lé: 2 kg paradicsomot – lehet a szára, hajtása, levele, sőt a termése is –, fél órán át kell főzni annyi vízben, amennyi ellepi. Szűrés után adni kell hozzá 10 dkg káliszappant, felhígítani 10 liter vízzel, majd kipermetezhető. Hatásos a káposztalepke, a levéltetvek és más kártevők ellen is.
Legyünk óvatosak a növényi levekkel, mert van közöttük néhány veszélyes is, mint a dohányból készült permetlé, ami annak ellenére, hogy természetes szer, egyáltalán nem szelíd, nagyon mérgező.
