2020. szeptember 20., Friderika
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Gyógynövények gyűjtésébe kezdők figyelmébe ajánljuk

Évről évre egyre többen kapnak kedvet a gyógynövények gyűjtéséhez. Számukra lehetnek hasznosak az alábbi tudnivalók, amelyekről Szőcs Attila, a magyarmezogazdasag.hu munkatársa beszélgetett Dr. Csiszár Ágnes egyetemi docenssel.

A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara Növénytani és Természetvédelmi Intézetének docense elsőként arra hívja fel a figyelmet, hogy

  • a gyógynövénygyűjtésre vállalkozóknak megbízható fajismerettel kell rendelkezniük, elkerülve ezzel annak esélyét, hogy összetévesszék az adott növényt más rokon, esetleg védett vagy akár mérgező fajokkal;
  • szedéskor mind a védett területek, mind a forgalmas utak menti szennyezett területek kerülendők;
  • ahol a gyűjtés engedélyezett, ott is csak a személyes felhasználásra elegendő mennyiséget szedjünk;
  • ügyeljünk az adott növény és környezetének kíméletére – a hársaknál például csak a murvaleveles virágzatot szakítsuk le, s ne törjük le az ágakat, ne szakítsuk le a leveleket;
  • a gyűjtési időpont általában a száraz időszakra esik – a virágokat kinyílva, a leveleket kifejlett állapotban, a föld alatti részeket nyugalmi állapotban kell gyűjteni, és arra törekedjünk, hogy csak ép, egészséges növényeket szedjünk.
Levendulát szedő vendégek a virágzó levendulamezőn Tihanyban a Levendula Hetek megnyitójának napján, 2019. június 14-én
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Tartósítás

A gyógynövények leggyakrabban alkalmazott tartósítási módja a szárítás, amit otthonunkban is egyszerűen elvégezhetünk:

  • a hársvirágokat szétterítve (pl. tálcán), a cickafarkot, orbáncfüvet, szurokfüvet kis csokrokba kötve, felakasztva száríthatjuk;
  • a szárításhoz válasszunk jól szellőző, tiszta, száraz helyiséget: pl. lakás vagy erkély, ha nem tűz oda a nap, illetve a padlás, ha nem szennyeződik ott a szárítmány, többek között galamb, egér vagy macska által;
  • igyekezzünk minél jobban, vékony rétegben szétteríteni a gyógynövényeket, és időként forgassuk is át őket;
  • a szárítmányt gondosan vizsgáljuk át – ne tartalmazzon rovarokat, petéket, szennyező anyagokat;
  • csak azután töltsük a tárolóedényekbe, ha teljesen megszáradt.
Egy látogató szed gyógynövényt a Pannonhalmi Gyógynövényhét elnevezésű rendezvényen az apátság gyógynövénykertjében 2017. augusztus 15-én
Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Gyógynövények ételként

A gyógynövényeinket nemcsak gyógyhatásuk miatt használhatjuk fel, hanem jó néhányuk az ételeinket és italainkat is gazdagíthatja. Például a cickafark kesernyés levelét salátának, főzeléknek, nyersen pedig túró, vaj fűszerezésére használhatjuk. A pongyola pitypang friss leveleiből saláta és főzelék, virágzatából bor vagy szirup készíthető. A mentaleveleket frissen szószokhoz, levesekhez, salátákhoz, édes ételekhez, italokhoz adhatjuk. Ugyanakkor díszíthetünk vele fagylaltkelyhet, koktélokat, vízbe téve pedig frissítő mentolos italt készíthetünk – olvasható a magyarmezogazdasag.hu-n.

Neked ajánljuk
A japán likőr cefremoslékától boldogabbak a malacok Egyre népszerűbbek a befektetők körében a rovarevő startapok Készítsünk természetes köptetőt lándzsás útifűből! Pusztító viharok, súlyos áradások: gátat kell szabni a károsanyag-kibocsátásnak Gigantikus tetőkert épül Párizsban
Tovább a forrásra: magyarmezogazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam