2020. augusztus 4., Dominika, Domonkos
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Egyre északabbra tolódhat a gazdálkodás a klímaváltozás miatt

Óriási változáson megy keresztül az mezőgazdaság az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek miatt. Az éghajlatváltozás legalább 22 millió, az Európai Unióban tevékenykedő mezőgazdasági munkást érint közvetlenül. Sokuk már változtatott a termelési módszerein. A globális felmelegedés hatásai Magyarországot sem kerülik el, a csapadékhiány és a szélsőséges időjárás okozza a legnagyobb gondot.

A Magyar Nemzet Online cikke szerint átalakulóban van a világ mezőgazdaságának szerkezete a klímaváltozás miatt. Ma már nem ritka látvány egy olasz vagy spanyol licsi-, illetve papayaültetvény, noha korábban nem termett meg arrafelé ez a két, Dél-Amerikából és Dél-Kínából származó gyümölcs.

Az éghajlatváltozás miatt a gazdálkodás lassan a forró délről észak felé tolódik.

A spanyol gazdák 65 százaléka például már megváltoztatta a növénytermesztési módszereit, főként a vízgazdálkodás, valamint az aszály miatt. Ám ez sem segített rajtuk, tavaly így is odaveszett az olajbogyó-ültetvényeik 57 százaléka. Csupán az unióban 22 millió termelő érintett az éghajlatváltozás miatt – írják.

Érett kivik Miklós Ákos Márton kiviültetvényén a szüret kezdetén a Zala megyei Becsehelyen 2018. október 13-án
Fotó: MTI/Varga György

Mekkora a gond Magyarországon?

A választ a Pannon Egyetem Növénytermesztési és Földhasználati Tanszékének vezetője adta meg a lapnak. Tóth Zoltán szerint hosszú távon nagy az ökológiai alkalmazkodóképesség, de egy emberöltőt vizsgálva jócskán vannak problémák.

„Vészharangot nem kongatok, de a legnagyobb gondot a vízhiányban látom, leginkább a Kárpát-medence területén. Most egy hőmérséklet-emelkedési ciklusban járunk, a csapadék csökkenése óriási károkat okozhat. A felmelegedéssel a párolgás is nő, amely fokozott vízhiányt eredményez” – fogalmazott.

Nem jó a túlzott eső és hó sem, hiszen a termőföld időegység alatti vízbefogadási képessége véges, illetve jelentős az erózió hatása is. Egy intenzív záporeső alkalmával hektáronként akár több 10 tonnányi termőföldet is elveszíthet a gazda. Nem csupán a meleg, az aszály és a csapadék összefüggését kell vizsgálni, hanem a hideg megjelenését is, amely gyakran nem a megszokott évszakban, hanem később, virágzásuk alatt éri a növényeket. Ilyen volt például most tavasszal a március végén bekövetkező fagykár.

Enyhébb telek, több kártevő

A telek enyhülésével az eddigiek mellett újabb kártevő fajok is megjelentek hazánkban – hívta fel a figyelmet a tanszékvezető, aki szerint

itt az ideje annak, hogy Magyarországon is felkészüljünk a szélsőséges körülményekre.

Ám ez nem azt jelenti, hogy hazánkban is megkezdődhet a nagyüzemi narancsszüret. Arra viszont van példa, hogy a klímának köszönhetően már kivit termesztenek a Nagykanizsa–Letenye–Lenti környéki dombvidéken, a Mura térségében.

Neked ajánljuk
Napi több ezer kilogramm termés várható Európa legnagyobb vertikális farmján Amerikai–brit antibiotikumhasználati vita Afrikában volt a legnagyobb mértékű az erdőirtás az elmúlt tíz évben Ne hagyjuk elfolyni! Több mint hétmilliárd forintra pályázhatnak a zöld cégek
Tovább a forrásra: magyarnemzet.hu
Vissza
Hírfolyam