2020. szeptember 25., Eufrozina, Kende
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Eltűnhet a magyar málna a boltokból?

Évről évre csökken a málnatermesztés Magyarországon, elsősorban a klimatikus viszonyok változása miatt, és egyre több málna külföldről érkezik hozzánk. Európában a szerbek és a lengyelek termelnek mind többet belőle.

A magyar málna háttérbe szorulását az is jól mutatja, hogy a friss és a fagyasztott málna külkereskedelmi egyenlege negatív volt 2019-ben Magyarországon, vagyis sokkal több import áramlott az országba, mint amennyit hazánk exportált külföldre – számol be a NAIK AKI legfrissebb jelentéséről az agrarszektor.hu.

A KSH adatai szerint az ezredfordulón 1500 hektáron termesztettek málnát, azóta a termőterülete folyamatosan csökkent, jelenleg 160 hektár körül van.

Egy kép 2009-ből: Gyuricza Pál, Gál Istvánné és Busai Szilvia málnát szed a Nógrád megyei Ősagárd határában. A 2009-es esztendőt megelőző 10-15 évben is már folyamatosan visszaszorult a bogyós gyümölcsök termesztése Magyarországon, amelyhez az ültetvényszerkezet elaprózottsága, a feldolgozók, hűtőházak bezárása, felszámolása mellett a klimatikus viszonyok változásai is hozzájárultak. Míg 1991-ben a málnatermesztés csaknem 28 ezer tonna volt, 2009-re mindössze évi 6 ezer tonnányi termett az országban, jórészt még mindig családi termesztésben
Fotó: MTI/Szabó Sándor

A friss málna külföldi behozatala 31 százalékkal 458 tonnára nőtt tavaly, ugyanakkor a kivitele (elsősorban Romániába és Szlovákiába) 0,7 tonnáról 2,5 tonnára emelkedett az előző évihez képest. Az idei év első öt hónapjában a friss málna beszállítása (elsősorban Spanyolországból) 21 százalékkal 192 tonnára csökkent az előző esztendő azonos időszakához képest.

A Budapesti Nagybani Piacon a belföldi málna a 23. héten jelent meg a kínálatban 1200 forint/kilogramm átlagáron. A termelői ára 1630 forint/kilogramm volt 2020 23–33. hetében, nem változott az előző év azonos periódusához képest.

Érik a málna a nyáriasan meleg őszi időben a Nagykanizsa közeli Szentgyörgyvári hegyen 2019. október 25-én
Fotó: MTI/Varga György

Európában Szerbia a legnagyobb málnatermelő: az ültetvények területe a 2011. évi csaknem 12 ezer hektárról 2019-re 23,2 ezerre nőtt. Tavaly a túlkínálat és az alacsony felvásárlási árak miatt sok termelő felszámolta a málnaültetvényét. Idén jégesők és heves esőzések okoztak károkat bennük, ennek ellenére a málna termése 7,4 százalékkal 130 ezer tonnára nőtt a 2019. évihez képest.

Lengyelország a második legnagyobb málnatermelő Európában, részesedése a világ málnatermeléséből eléri a 13 százalékot, az EU termelésének pedig több mint a felét adja. A lengyel statisztikai hivatal szerint 2020-ban a bogyósgyümölcsűek termése 10 százalékkal lesz több, mint egy évvel korábban, ezen belül a málna termése 60 százalékkal 122 ezer tonnára nő az előző évi rendkívül alacsony terméshez képest.

Az Eurostat adatai szerint az EU belső piacán friss málnából Spanyolország, fagyasztottból Lengyelország a legnagyobb exportőr, és mindkét fajtából Németország vásárol a legtöbbet.

Neked ajánljuk
Gyümölcstermesztés Magyarországon (2000–2018) A csehek automatából népszerűsítik a saját krumplijukat Amire senki nem gondolt: gyümölcsök fölé tettek napelemet Dicséretes felelősségvállalás: a jelentős szennyezésforrásnak számító vállalat beszállt a takarításba Mohafalakkal a szálló por ellen
Tovább a forrásra: agrarszektor.hu
Vissza
Hírfolyam