Brüsszeli vita az agrárium miatt a klímastratégia kapcsán
Komoly terhet róna Brüsszel a gazdálkodókra annak érdekében, hogy Európa elérhesse a 2050-re kitűzött karbonsemlegességet. Az új agrárpolitika vitájának középpontjában állnak a bizottsági zöldmegállapodásban foglalt elképzelések. A tagállamok egy része és az agrárium meghatározó szervezetei is úgy látják, a tervezet jelen formájában komoly nehézségeket okoz a termelőknek, és veszélyezteti az élelmiszer-előállítást.
Nem fogadják el jelenlegi formájában az Európai Bizottságnak a közös agrárpolitika reformjára vonatkozó terveit a tagállamok egy része mellett a meghatározó európai szervezetek sem – számolt be róla a Magyar Nemzet.
Az egyik legmeghatározóbb európai termelői érdekképviselet, a Copa-Cogeca nemrég felszólította az Európai Unió döntéshozóit arra, hogy az európai zöldmegállapodásban meghatározott célon belül (azaz, hogy 2050-re Európa teljes mértékben klímasemleges kontinenssé váljon)
a mezőgazdaságra háruló elvárások veszélybe sodorhatják a kontinens biztonságos élelmiszer-előállítását.
A szervezetek szerint a zöldalku nem veszi figyelembe az agrárium speciális igényeit, és a szektor metánkibocsátása jóval kevésbé károsító a szén-dioxidnál, emellett
a gyepterületek, egyes növénykultúrák és az erdők fenntartása érdemben hozzájárul a klímacélok eléréséhez.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara meghatározó nemzetközi fórumokon ellenezte a tervezetet, s azt hangsúlyozta:
a koronavírus-járvány jelentette nyomás is bizonyította, hogy különleges elbánásban kell részesülnie az élelmiszer-előállításnak.
A zöldmegállapodás alapja, hogy az új közös agrárpolitika rendszerében a közvetlen, vagyis a területalapú támogatások jelentős részét, 40 százalékát kellene a gazdáknak éghajlati célokra fordítaniuk, és komoly beruházásokat kellene vállalniuk.
A növényvédő szerek használatát felére, a műtrágya felhasználását legalább húsz százalékkal kellene mérsékelniük.
A cél az, hogy Európa mezőgazdasági területének negyedén biogazdálkodást folytassanak a gazdálkodók – jelenleg ez az arány a 8 százalékot sem éri el.
A terv szerint az állattartóknak jóval magasabb állatjóléti elvárásoknak kell eleget tenniük, az antibiotikumok és egyéb szerek forgalmazását 2030-ig a felére kell visszaszorítaniuk, ami csak a jelenleginél is szigorúbb tartástechnológiák bevezetésével érhető el. Mindemellett az állattartókat – elsősorban a szarvasmarhatartókat – az éghajlatváltozás érdemi felelősévé teszik.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
A világ meghatározó szervezetei közül a World Farmers’ Organization (WFO) nyíltan bírálta a bizottsági terveket, és a haszonállattartás mellett harcol. Kimondta, hogy az üvegházhatású gázok fő forrásai a fosszilis üzemanyagok és a szállítás, nem pedig az állattartás, és hitet tesz amellett, hogy a hús a kiegyensúlyozott és tápláló étrend alapja, különösen a vörös húsok, a fehérje és egyes vitaminok bevitele tekintetében.
Az EU által meghatározott éghajlati célokat a legtöbb tagállam mellett hazánk is támogatja, ha Brüsszel megfelelő forrásokat rendel a célok eléréséhez, illetve ha a megvalósítás nem okoz elviselhetetlen terhet a gazdáknak.
.jpg)
