2020. december 4., Barbara, Borbála
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Éghajlatváltozásra hangolva – Hormonszabályozott gyökérnövekedés

Sok kutatás foglalkozik azzal, hogy a növények hogyan alkalmazkodnak az éghajlatváltozáshoz és az egyre nagyobb szárazságstresszhez. A müncheni műszaki egyetemen (TUM) Caroline Gutjahr növénygenetika-professzor és csapata a növényi hormonok hatását elemezte a gyökerek növekedésére.

A tápanyagok, illetve a talajnedvesség a talaj típusától függően magasabb vagy mélyebb talajrétegekben is előfordulhatnak. Ennek függvényében lehet előnyös a hosszú vagy a rövidebb gyökér – olvasható a magyarmezogazdasag.hu-n.

A gyökerek nemcsak a víz és a tápanyagok felszívódásához, vagy a talajhoz való kapaszkodáshoz elengedhetetlenek, de a talaj mikroorganizmusaival való kölcsönhatáshoz és a kommunikációhoz is szükségesek.

Fotó: magyarmezogazdasag.hu

A hosszú gyökér lehetővé teszi, hogy szárazság esetén a mélyebb, nedvesebb talajrétegekhez is elérjen a növény, míg a sekélyebb, sok gyökérszőrrel rendelkező gyökér például a foszfát felvétele során lehet előnyösebb, mivel a foszfát leginkább a talaj felső rétegeiben található meg.

Caroline Gutjahr, a müncheni műszaki egyetem weihenstephani campusának növénygenetikai-professzora és csapata a hormonok esetében új kommunikációs csatornákat talált, amelyek befolyásolják a gyökerek növekedését.

Kimutatták, hogy az SMAX1 fehérje lassítja az etilén termelését. Az etilén egy növényi hormon, amely kiváltja vagy felgyorsítja számos gyümölcs és zöldség érését, de emellett más folyamatokban is szerepet játszik. A német kutatók szerint amikor a növényben kevesebb hormon termelődik, az inkább hosszú gyökereket és rövid gyökérszőröket fejleszt.

Az SMAX1 lassító hatása az úgynevezett karrikin jelátvitel során aktiválódik, ezzel új hormon lép a folyamatba. Ekkor megindul az etilén termelése is, hatására a gyökerek rövidek maradnak, és a gyökérszőrök hosszabbak lesznek. Meglepő módon ez a mechanizmus hatalmas hatással van a hüvelyesek, például a Lotus japonicus (szarvaskerep) gyökereire, de kutatók a borsó, bab és lencse mintanövényeken is ezt tapasztalták, amelyeken a tanulmányukat végezték.

Ezzel szemben sokkal gyengébb hatást figyeltek meg egy másik mintanövény, a káposztafélékhez tartozó Arabidopsis thaliana (lúdfű) gyökereiben. Ez azt mutatja, hogy a növények sokfélesége nemcsak megjelenésükben, hanem molekuláris kapcsolódási mechanizmusaik növekedésre gyakorolt hatásában is megmutatkozik.

A szakértők szerint

ha pontosabban megértjük, hogyan történik a gyökérnövekedés szabályozása molekuláris szinten és a környezeti ingerekkel összehangolva, akkor olyan növényeket termeszthetünk, amelyek könnyebben meg tudnak birkózni a kedvezőtlen környezeti feltételekkel, így jobb termésmennyiséget lehet elérni.

A munkacsoport most azt vizsgálja, hogy az azonosított hormonjelátviteli utak (karrikin és etilén jelátviteli utak) hogyan reagálnak a különböző környezeti feltételekre.

Ha sikerül a folyamatot megérteniük, akkor a növények gyökérnövekedését már a környezeti viszonyokhoz úgy lehet igazítani, hogy az a növény számára a lehető legkedvezőbb legyen. 

Neked ajánljuk
Uniós oltalmat kaptak a soltvadkerti borászati termékek és a szomolyai rövidszárú fekete cseresznye A kártevők is a klímaváltozás miatt árasztanak el minket Kártérítést kapnak a holland gazdák, ha felhagynak az állattenyésztéssel Kitiltják Róma utcáiról a lovas fogatokat az állatok védelme érdekében A szaktárca szerint a hulladékgazdálkodási reform az ágazat jövőjét szolgálja
Tovább a forrásra: magyarmezogazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam