2020. december 4., Barbara, Borbála
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A Dunántúlon terem a legtöbb szelídgesztenye

A szelídgesztenye jellemzően októberben érik, így a napokban frissáruként megtalálható már a piacokon, az üzletek polcain; ha pedig beköszönt a hidegebb idő, az utcai gesztenyesütőknél is megjelenik. Hazánkban a legtöbb a Nyugat- és a Dél-Dunántúlon terem belőle.

A szelídgesztenye hazánkban is honos, azonban nagyon igényes, termesztéséhez speciális ökológiai követelményeknek kell megfelelni: kiegyenlített, csapadékosabb időjárás és savanyú talaj. Emiatt csak az ország néhány táján lehetséges az üzemi méretű termesztése, így a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a Börzsöny hegységi termesztőtájakon – írja a nak.hu.

Jellemzően kisüzemi növény, hasonlóan a mogyoróhoz. Az 1970-es években telepített, összesen mintegy 450 hektár felületű áruültetvények mára szinte teljesen kipusztultak, jelentősebb méretű üzemi ültetvények nincsenek az országban.

Az éves termés nagy részét ma is főként a ligetes szórványgesztenyések és a vad állományok adják.

Fotó: wikipedia.org

Az árutermő szelídgesztenye-ültetvények területe – az SAPS-adatok alapján – mindössze 224 hektár, az ültetvények elsősorban a nyugat- és dél-dunántúli megyékben helyezkednek el. A szelídgesztenye termesztése kockázatos, az utóbbi másfél évtizedben egy felerősödött gombás betegség, a kéregelhalás (Cryphonectria parasitica) járványszerűen tizedeli a fákat.

Mellette néhány éve megjelent a szelídgesztenye-gubacsdarázs (Dryocosmos kuriphylus), amely szintén komoly károkat képes okozni. Hatékony védekezés egyelőre egyik károsító ellen sincs, bár a szelídgesztenye-gubacsdarázs természetes ellenségének (a hazánkban nem honos Torymus sinensis fürkészdarázsfajnak) betelepítésével kapcsolatos vizsgálatok ígéretes eredményeket mutatnak.

Fotó: wikipedia.org

Az országos éves termésmennyiség jellemzően 200–500 tonna közötti, mely a kevés számú üzemi ültetvénynek és a termesztéstechnológiai fejlesztések hiányának tudható be. Exportunk elhanyagolható, azonban jelentős a feldolgozóipari igény, így behozatalra szorulunk. Az import évente 1000–2500 tonna között mozog, jellemzően Olaszországból. 

Neked ajánljuk
Kétszeresére hízott a bioterületek nagysága az elmúlt 5 évben Magyarországon Komoly veszélyt jelentenek az özönnövények az őshonos gyepes élőhelyekre Ökogazdálkodás: megosztottságot teremt idehaza az uniós direktíva Az Európai Központi Banknál is érik a zöldfordulat, de ennek nem mindenki örül A világon elsőként engedélyezték mesterséges csirkehús értékesítését Szingapúrban
Tovább a forrásra: nak.hu
Vissza
Hírfolyam