2020. november 26., Virág
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Kétszeresére hízott a bioterületek nagysága az elmúlt 5 évben Magyarországon

Tavaly a hazai ökológiai területek mérete átlépte a 300 ezer hektárt, ezzel öt év alatt megduplázódott a magyarországi bioterületek mérete – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Ökológia Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) online konferenciáján.

2019-ben 303 ezer hektárra emelkedett az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagysága Magyarországon, ezzel kétszer annyi termőföldön folytatnak ökogazdálkodást, mint öt évvel ezelőtt. Ehhez a növekedéshez jelentősen hozzájárult a Vidékfejlesztési Program által biztosított, csaknem 100 milliárd forintos keret, amelyre ökológiai gazdálkodásra való áttérés, vagy ökogazdálkodás fenntartása céljából lehetett pályázni – emelte ki az államtitkár.

Feldman Zsolt beszélt arról is, hogy folyamatban van az új, európai Közös Agrárpolitika (KAP) kialakítása, és a magyar stratégiai tervezés. Számítanak az ökológiai ágazat szereplőinek szakmai javaslataira, hogy 2023-tól a közös célokat legjobban szolgáló támogatási struktúra valósulhasson meg. Az új KAP elindulása előtti, úgynevezett átmeneti időszakban a minisztérium egy évvel meghosszabbítja az ökológiai gazdaságok 2020-ban lejáró támogatásait – írja a napi.hu.

Az ökogazdálkodásba bevont területek impozáns növekedésével párhuzamosan a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások is dinamikusan fejlődtek: míg 2015-ben közel 2300 vállalkozó volt ökotanúsított, 2019-re számuk meghaladta az 5600-at. A mennyiségi növekedés igen örvendetes, és megmutatja az ágazat itthon is egyre növekvő jelentőségét.

A cél azonban az, hogy ne csak a minősített terület, de az ökológiai élelmiszerek előállítása is dinamikusan növekedjen, és a támogatások révén szélesedjen a hazai ökotermékek piaca

– mondta Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, az Ökogazdálkodók Európai Szövetsége (IFOAM Organics Europe) alelnöke. Az ökológiai termékek piaca évente 8-10 százalékkal bővül az Európai Unióban. A támogatások azt kell elősegítsék, hogy a hazai gazdálkodók minél jobban élni tudjanak ezzel a gazdasági lehetőséggel, miközben egyúttal fenntarthatóbban termelnek.

Fotó: Shutterstock

A szakmai tanácskozáson szóba került az Európai Zöld Megállapodás célkitűzése is, miszerint 2030-ig a tagállamoknak – uniós átlagban – el kell érni a mezőgazdasági területeken belül a 25 százalékos ökológiai gazdálkodási területarányt. Ezzel kapcsolatban Eric Gall, az IFOAM Organics Europe szakpolitikai előadója felhívta a figyelmet arra, hogy minden tagállam saját hatáskörben fogja elkészíteni a maga számára elérhető, de ambiciózus célértéket megfogalmazó, úgynevezett Ökogazdálkodási Cselekvési Tervet. Az új KAP mellett az ökológiai gazdálkodás új, európai szintű termelési, ellenőrzési és kereskedelmi jogszabálycsomagja is készülőben van, amely várhatóan 2022 januárjától lép életbe.

Drexler Dóra szerint a hazai agrárium és azon belül az ökoágazat számára megkerülhetetlen, hogy meghatározzuk, mi legyen az elfogadható és reális célérték. A területi növekedés mellett célzott termékpálya-fejlesztésekre, valamint az ökotermékek hazai fogyasztói bázisának növelésére is szükség lesz, hogy

a jelenleg meghatározó nyerstermékexport irányából el tudjunk mozdulni a nagyobb hozzáadott értékű, hazai piacra szánt ökotermékek felé.

A jelenleg kikristályosodó KAP lehetőséget teremt az ökológiai élelmiszer-termelés és  -fogyasztás további támogatására, amellyel a hazai termelőknek is élnie kell. 

Neked ajánljuk
Éghajlatváltozásra hangolva – Hormonszabályozott gyökérnövekedés Uniós oltalmat kaptak a soltvadkerti borászati termékek és a szomolyai rövidszárú fekete cseresznye Kártérítést kapnak a holland gazdák, ha felhagynak az állattenyésztéssel A Porsche okkal bízhat a Taycan sikerében Ukrajnában is nagy sikerük van a napelemeknek
Tovább a forrásra: napi.hu
Vissza
Hírfolyam